1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Horváth Ádám - Horváth Béla - Horvát Boldizsár

225 Horváth Ádám, Kecskemét város, II. kerület 1861. november 18-án Kecskeméten született. A gymnasiumot Kecskeméten és Nagy-Kőrösen, a jogi tanfolyamot pedig Kecs­keméten és Budapesten végezte. 1881-ben önkéntes és a 37. számú gyalogezred tartalékos hadnagya lett. 1884-ben a jogtudori diplo­mát elnyervén, miután egy ideig a fővárosban volt joggyakornok, a kecskeméti jogakadémia rendes tanárává választatott meg; e minőségben jogtörténetet és egyházjogot adott elő. Kevéssel ta­nári székének elfoglalása után a kecskeméti függetlenségi és 48-as párt elnökévé választotta, mely állásban többek segélyével a pártot újjászervezte. 1880. május 3l-én egy párbajban életveszé­lyesen keresztüllőtték ; felgyógyulása után nagy ovatiókban ré­szesült. Az országgyűlés összeülésekor korjegyző volt. A független­ségi és 48-as pártkör egyik jegyzője s a kérvényi bizottság tagja; tagja továbbá Kecskemét város törvényhatósági bizottságának. Horváth Béla, Hontmegye, Ipolyság kerület 1869-ben Felső-Túron, Hontmegyében született. Jogi tanulmá­nyait a budapesti egyetemen végezte. Ezek befejeztével 1882-ben Maithényi László báró főispán titkára lett. Az 1884. évi általános tisztújításkor Hontmegye az ipolysági járás főszolgabirájává válasz­totta meg egyhangúlag. 1887-ben nyerte el a képviselői mandá­tumot. A szabadelvű párt híve és tagja volt a válaszfelirati bizott­ságnak. A kérvényi bizottság tanácskozásaiban vesz részt. Horvát Boldizsár, Temesvár város 1822. január 1-én Szombathelyen született ; a jogtudományt Győrött tanulta s 1843-ban szerezte meg az ügyvédi diplomát ; szülővárosában letelepedve még 1843-ban ugyanott mezei rendőr­kapitány, 1845-ben pedig a város főjegyzője lett. Az ]SlS-ki márcziusi napok mozgalmai közben nagy erélyt és tapintatot tanúsított. Ugyanakkor országos képviselővé választották s részt vett a debreczeni országgyűlésen is, a miért később hadi törvény­szék elé került, de 1850-ben amnestiát kapott. 1856-ban a Batthyány herczegi család ügyvéde lőn. Részt vett és kitűnt az országbírói értekezleten, majd mint a felirati párt híve az országgyűlésen. Képviselőház, 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom