1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bossányi László - Bujanovics Sándor

186 izben tagja; 1887-ben mint szabadelvűpárti képviselőt a borosjenői kerület választotta meg. Tagja a közlekedésügyi bizottságnak. Bossányi László, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Gödöllő kerület 1823. október 15-én Kis-Prónán, Nyitramegyében született. Középiskolai tanulmányait Léván, a philosophiai és jogi tanfolyamot Budapesten végezte. 1845—48-ig Nyitramegye aljegyzője volt. 1848-ban a pozsonyi zsidózavargások alkalmával Tarnóczy kormánybiztos mellé segédül rendeltetett, s ennek oldala mellett működött szeptember 15-éig. Midőn Tellasich Bécs felé húzódott, Ujházy kormánybiztos mellett működött mint segéd, mindaddig, míg a magyar csapatok el nem hagyták Pozsonyt. 1849-ben elfogatott és 8 évi várfogságra ítéltetett. Theresienstadtban ismerkedett meg a szintén fogva volt Károlyi István gróffal, ki fölkérte, hogy kiszabadulása esetére nála vállaljon állást. 1850-ben kegyelmet nyertek, s Károlyi István gróf megújította ajánlatát, melyet Bossányi el is fogadott, s mint a gróf meghittje maradt mellette Fóthon a grófnak 1881-ben bekövetkezett haláláig. Eközben élénk részt vett Pestmegye mozgalmaiban, s sokat fáradozott a Deák-párt megalakítása és szervezése érdekében a megyében. A fusió után csatlakozott a szabadelvű párthoz s mint ilyen, 1881 óta a gödöllői kerületet képviseli. Rész vett a főrendiház reformját készítő bizottságban, s tagja az állandó igazoló és a függő államadósságokat ellenőrző bizottságnak. Bujanovics Sándor, Sárosmegye, Eperjes kerület 1837-ben Sárosmegyében született. Gymnasiumi tanulmányait Tatán és Eperjesen, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte, a hol a köz- és váltóügyvédi oklevelet megszerezte. 1861. évben Sárosmegye aljegyzőjének kineveztetett, mely állást a rövid alkotmányos élet felfüggesztése alkalmával elhagyott. 1865-ben az eperjesi kerület képviselőjévé választatott, mely kerületet 1881-ig szakadatlanul öt országgyűlésen képviselte, 1881—1887-ig nem volt tagja a háznak, s mint Károlyi Alajos gróf uradalmainak igazgatója szerepelt, míg 1887. évben újból képviselőnek választatott. 1865-től 1875-ig a Deák-párthoz, 1875 óta a mérsékelt