Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - II. 1692. szept. 25—okt. 6. Tordai országgyűlés

a religio dolgában Dálnoky dánost (s később Horváth Kerenczet) és Zabaniust a szászok részéről. Alvinezy az öszszes függőben lévő elintézetlen ügyek tárgyalásával volt megbízva s az utasítás számára június 21-én ebben az értelemben készíttetett el. A bizottság tagjai haladéktalanul hozzá fogtak az úti előkészületek megtételéhez, s augusztus elején meg is indultak, úgy hogy augusztus 26-dikára Bécsbe érkeztek. II. A kormányzó szeptember 25-dikére országgyűlést hirdetett Tordára, melynek főtárgya az adó kivetése volt. Az országgyűlés szokott módon, catalogus olvasás, kormányzó üdvözlése után megnyílván, megkezdte munkálkodását. Mindenek előtt a szökött jobbágyok dolgát vették tárgyalásba. határidőül ismételten 1657-dik évet vévén, elhatározták nemcsak a szökött jobbágyok visszaadását, hanem a földesurak kárpótlását is. (I. art.) Ezután az adó kivetésére került a sor. A porták számára vonatkozólag a delegatio által készített munkálatot helyben hagyván, a kivetést már annak alapján eszközölték. (11. art.) A III-dik articulus a portio felvetéséről szólott. Bármennyire megfogyatkozott is az ország, főként a vitézlő rend és rekruták fel- s alájárása, s vecturázása miatt, a -100,000 frt adót ki kellett vetniök. Az eddigi mód szerint búzát, zabot, bort, húst, szénát is vetettek ki s gondoskodtak azok vecturázásáról is. (III. art.) A IV-dik articulus intézkedett a defalcatiokról, s elrendelte. hogy a zsellérek és jövevények is részt vegyenek az adózásban. Az V-dik articulus a kapuszám utáni adózást 30 frt" ban állapította meg. Az egyházi nemesek közül tíz fizessen 150 frtot, úgy hogy a vagyonosabbak a 150 frtnak két harmadát. a szegényebbek pedig egy harmadát viseljék. Ez adózásból az olyan nemesek se vonhassák ki magukat, kik csak egy, két jobbágygyal bírnak. A görögökre és örményekre egy összegben vettetett ki az adó.