Országgyűlési emlékek: Magyar Királyság (1526-1606), Erdély (1540-1699)


A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága már keletkezésekor feladatai közé sorolta a magyar országgyűlések történetének felderítését. 1857-ben, a gondozásukban megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. Ennek keretében jelent meg az Országgyülési Emlékek alsorozat, amely főként a 16–17. századi magyarországi és erdélyi rendi országgyűlések iratait tartalmazza. 32 kötete – történeti bevezetőkkel ellátva – 1874 és 1899 között látott napvilágot. A magyar törvényhozás, a kormány egyrészt megfelelő anyagi keretet biztosított a kiterjedt kutatómunka számára, másrészt lelkes támogatása és közbenjárása megnyitotta a Történelmi Bizottság tagjai és megbízottjai előtt nemcsak a hazai, hanem a császári székváros és a külföld állami levéltárait is. Forrásai így a bécsi cs. és k. titkos állami levéltár, a bécsi császári kamara levéltára, az egykori magyar királyi udvari kancellária levéltára, országos és nádori levéltár, magyar királyi udv. kamara budai levéltára, az Erdély régi állami levéltárából a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltárában megmaradt iratok, megyei és családi, valamint egy sor külhoni levéltár lehettek.

Tartalom