Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - III. 1692. decz. 10—24. Vásárhelyi országgyűlés

1692. SZEPT. 25- OKT. 6. A VI-dik articulus kinevezte a perceptorokat, s elrendelte, hogy az adó Kolozsvártt fizettessék be. A VII-dik articulus főbiztossá Bethlen Miklóst nevezte ki. mellé rendelvén Sárossy dánost. Egyúttal kinevezte a többi commissáriusokat is. A VII 1-dik articulus az alá s feljár»» német vitézek utazásáról szól, kik tudniillik ezen utazások alkalmával hallatlan visszaéléseket követnek el s egész helységek elpusztulását okozzák. Kinevezték a biztosokat, kik a németek utazására állomásonként vigyázni tartoznak, elrendelvén, hogy a szebeni diétán kirendelt 200 szekér akkép osztassák fel állomásonként, hogy elég legyen. Azok, a kik a kormányzó parancsolatjának nem engedelmeskednek. adassanak a kormányszék hatósága alá, s ez 200 frtig büntethesse őket. ( [X. art.) A X-dik articulus elrendelé, hogy azok is, kik a puszta faluk helyén telepedtek le, járuljanak az adózáshoz, s ezzel az országgyűlés bezáratott. A gyűlés október 6-án oszlott el.

1) III. Alig oszlott el a gyűlés, a kormányzó fontos okokból november 26-ról deczember 10-ére Maros-Vásárhelyre új országgyűlést hirdetett.

2) Ennek az országgyűlésnek a törvényei még lappanganak. Csak Wass György naplójából tudjuk meg, hogy a kormányzó deczember 12-én érkezett meg. Valószínű, hogy a gyűlés egyik tárgya az Erdélybe szállár soló német hadakkal való tárgyalás volt, mert annyit tudunk, hogy Wass Györgyöt oda küldte az országgyűlés s hogy a Bécsbe küldendő cancellaria dolga is szóba került. Ott egy referendarius volt csak, s a kormány azt akarta, hogy a. magyar udvari cancellariának egyik kiegészítő osztálya legyen az erdélyi cancellaria. Fiz az erdélyi kormányt a. magyarországitól függővé tette volna, s az erdélyiek ebbe egyátalában nem akartak beleegyezni. Lásd Törvények és Okiratok XXI. s) Lásd Törvények és Okiratok X\II.