Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XXVIII. 1691. decz. 1 — 28. Kolozsvári országgyűlés

hadak is drágán fizették meg a diadalt: Souches, a hol­steini herczeg, Zrínyi Ádám s mások számosan ott vesztek. A nagy veszteség pedig arra késztette a bádeni őrgrófot, hogy Belgrád tervezett ostromával hagyjon fel — a helyett Nagy-Várad ostromára készült. Thököly s vele a bujdosók a török táborral operál­tak ; a szerdár Halil pasa levelét, hogy hadaival Temesvár­nál egyesüljön, szept. 20-án kapta; ez nap kötötte meg a szerződést Heislerrel és Doriával, hogy neje e két fogolylyal kicseréltessék. 1) De a mint szerencséje hanyatlott a török­nek, az erdélyi bujdosók is kezdték elhagyni őtet; a császár okt, 31-ről Toroczkay Istvánnak s nov. 23-án Toldalaghy Jánosnak adott kegyelmet. 2) XXVIII. Elkövetkezvén a téli beszállások ideje, mind azzal a miseriával, mi vele együtt járt: a status consilium a szük­séges intézkedések megtétele végett 1691. decz. 1-ére Kolozs­várra országgyűlést hirdetett, Megszavazták a téli beszállásoláshoz szükséges victuá­lékat, köszönetet szavazván a császárnak azon Ígéretéért, hogy az adót nem fogja 400,000 frtnál feljebb emelni. A por­ták számát a vármegyéken 1050-ben, a szászoknál 1450-ben állapították meg, a városokra, székelyekre stb. egy összeg­ben. Egy portára vetettek búzát 20 köblöt, húst 11 1 2 mázsát, bort 54 vedret, zabot 36 köblöt, szénát 15 szeke­ret, (I. art.) Az országos commissariusságot, melyet eddig esetről­esetre szavaztak meg, állandóan rendszeresítették, hogy az eddigi visszaéléseknek elejét vegyék, s főbiztossá Bethlen Miklóst választák, mellé az egyes állomások szerént biz­tosokat és deákokat nevezvén ki. (II. art.) Szigorú rendszabályokat hoztak az adó behajtásáról: az olyan helyekre, honnan az adót nem szolgáltatták be, ') Törv. és Okiratok CXL., Thaly Kálmán Thököly Imre Leveles k<>nyve (Monumenta XXXIV.) 90. 1. -) Törv. és Okiratok CXLI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom