Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)
34. fejezet: 1688-1691 - XXVIII. 1691. decz. 1 — 28. Kolozsvári országgyűlés
menjen ki az executor s vegye meg az adót a birtokos többi jobbágyain, s ha ezek sem tudnak fizetni, magán a földesúron. s ha az sem képes, adják el a jószágot tíz évre. (III.) Korábbi országgyűléseken nagyon sürgős esetekben kölcsönöket vettek fel egyes főuraktól és nemesektől, kik közül többeket mai napig sem elégítettek ki. Az ügy megvizsgálását a főcommissariusra bizták s megállapították a visszafizetés módozatait. (IV.) Minthogy a múlt gyűlésben a számvételről hozott törvényt nem hajtották kellőleg végre: megbízták a főcommissariust, hogy vegye számba a régibb s újabb restantiákat s kedvezés nélkül hajtsák be, megállapítván egyúttal a behajtás módozatait. (V. art.) Készpénz adót minden portára 20 frtot vetettek ki, s egy összegben a szebeni görög compániákra, zsidókra, örményekre. Ez adó egyik felét január 20-án. másik felét febr. 20-án fizessék meg. (VI. art.) A verebek pusztítására vonatkozó törvényeket meglíjították. (VII.) A magyar papok fizetésére vonatkozó 1689-iki radnóthi gyűlésben hozott 3-ik articulust, mint czéltalant eltörölték. (VIII. art.) Kinevezték a fő- és vicecommissariusokat a különböző katonai állomásokra. (XI. art.) A hatalmaskodási ügyek elintézésével megbízták a status consiliumot, úgy hogy lehetőleg teljes ülésben intézkedjék. (X. art.) A puskások, különbség nélkül, mindenütt a kapuszám közé írassanak be, s mint a többi parasztemberek, ők is úgy fizessék az adót. (XI.) A kamatlábot tíz százalékban állapították meg. (XII.) Az utolsó törvényczikk megújította a fogarasi articulust. hogy senki gabonája árát a megállapított összegnél magasabban adni ne merészelje. Még ezeket a törvényeket is Bánffy György mint elnök irta alá. 1)
