Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

gátion um, in clefalcationem suscipiendo, adscribet Celsitudo Vra, cui dum omnem benedictioneni supra prosjieruni in multis annis Celsitudinis Vrae gubernium apprecor, me demississime devovendo Celsitudinis Vrae obsequentissinius servus C. Antonius Caraffa, m. p. Eperiessini die 27. Maii 1687. P. S.: Dum jam praesentes fuissent occlusae, Grosi dni ablegati expectorarunt coram me nomine Celsitudinis Vrae securitatem in poster um tiendani inc. regno et statibus: circa quod hoc tantum modo signiticavi, quod usijue dum ego commandam habuero, liaec campagna et me circa has partes detinebo, nullo modo perniittani, ut militia excessus aut incommoditates aliquas inferat: quid vero in futurum sua sacrma Mattas sit demandatura me latet et deberentur deputati delegari ad aulam Caesaream, qui imperatoriae mentis deliberationes hoc in passu intelligerent. (Eredetije az Erd. Múzeum-E. birt.. Kemény-gyűjt. 32. köt.) LI. 1687. jún. 3. Olasz Ferencz jelentése. Kegyelmes Uram! Isten Ngodat minden dolgaiban szerencsésen boldogítsa ! Ngodnak ma megírtam vala kglmes uram alázatosan, hogy tegnap estve egy lovas iszpahia ide bészaladván, azt hirdette, hogy őket igen megverték és széjjel eloszlatták; de azután ellenkezőképpen jiive az hír, hogy elmentek volt háromszázan az törökök Madarászra rabolni, és visszatértekben utóiérték az szatthmáriak, és Kisfalú és Sz.-Király között lesre vivén, azon általmentek, az les hátúi vévén őket, hatvan magyar és hatvan németh volt. felesen elhúllattak berniek a törökök, és elfogtak, most hirtelenében úgy hozták kglmes uram, hogy Perinyi János, Bagosi László, Lónyaj Gábor, Rédei Sigmond, Hajdú János uramék többekkel együtt, még elő nem jiittek, bizonytalan, ha kiket fogtak el. kiket vágtak le berniek. Ezután ha mit értek, mint kglmes uramnak Ngodnak alázatosan megírni késedeleni nélkül el nem mulatom. Éltesse Isten szerencsés uralkodással. sok számos esztendőkig Ngodat, jó egészségben. In Somlyó, die 3. Junii. Anno 1687. Ngodnak alázatos méltatlan szolgája, míg él Olosz Ferencz, m. p.