Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

f) 1683. máj. 30. Dciczó .János jelentése. Nekem jóakaró uram s kedves atyámfia, hogy isten Kegyelmedet kivánsága szerint való jókkal megáldja, kivánom. Ez alkalmatossággal akarám Kegyelmedet levelem által látogatnom, kivánván istentől, ez levelem Kegyelmedet jó egészségben találja. Azonban mostani alkalmatosságokra nézve, mint pedig urunk parancsolatjára vigyázva, amíg a tatárok Csik felé való passust meghaladták, felvevén az hadakat, vigyázásnak okáért ott voltak Csikban, írván urunknak levelet az hámori postától György Jánostól, ki Kegyelmedhez ment, mikor Fogarasból kiindult urunk, hogy ha ő nagysága jó tetszése volna, noha azt parancsolja, hogy az hadakat a székből ki ne vigyem, mindazáltal talán nem ártana, ha kijőnék vélek bár csak Fogarasig s inkább nem excurrálna a pogányság, de ő nagyságától egy szóval való választ sem érdemlek az lévén parancsolatom (ő nagyságától, hogy a székből a hadakat ki ne vigyem, kihozni nem mertem, kiért úgy értem, hogy neheztelt volna ő nagysága reám; Kegyelmedet nagy szeretettel kérem, ha értett valamit benne, ne nehezteljen tudósítani, hadd tudjam magam menteni, sőt ha elő találna ott benn hozódni, benn találna Kegyelmed lenni, tudja igazságomat, hogyha azt cselekedtem, amit ő nagysága parancsolt, nálam levén az ő nagysága parancsolatja, hogy a székből ki ne vigyem a hadat. Arra is kérem szeretettel Kegyelmedet, mikor indúl s mint indúl s micsodás gyűlés leszen most Radnóton, ne nehezteljen tudósítani, én úgy értegetem, hogy az conclusio az volna, hogy az ország hadának felét vinné el ő nagysága magával, fele az ország oltalmazására itthon maradna, abba is amit tud Kegyelmed, tudósítson, ha minél tovább nem kell menni, hitesse el magával, tovább bizony nem mégyen. Ezennel Kegyelmedet istennek gondviselése alá ajánlom. Datum ex Fejéregyház die 30. Maji 1683. Kegyelmed jóakaró atyjafia, köteles szolgája, míg él Daczó János mp. Kiilczím: Tekintetes nemzetes Inczédy Mihály uramnak, nekem jóakaró uramnak, kedves atyámfiának adassék. (Eredetije a M. T. Akadémia könyvtárában.)