Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - VII. 1681. jún. 10 — 20.
Ez alatt Theököly is visszaérkezett hadaival Kalló alá, anélkül, hogy Caprarával összeütközhetett volna. A helyett arról értesült, hogy a császár ismét sürgeti a békét s most Saponarát, a pataki parancsnokot bízta meg a tárgyalásokkal. 1) Visszaérkezvén azon volt, hogy a háború színhelyét tegyék át a Tiszántúlra, valószínűleg ez úton akarva visszaszerezni befolyását az ügyek vezetésében. Sokan a felkelők közül megváltak tőle, s különböző ürügyek alatt hazasiettek, 2) de a hárcz terének a Tiszántúlra áthelyhezésével azt hitte, hogy e bajt is orvosolhatja. Aztán a törökök is zajongtak, s magát a szerdáit is megtámadták. Teleki ellenezte Theököly javaslatát, s ebből erős összeszólalkozás támadt köztök. Theököly nem akart a Teleki »commendója alatt lenni«, s a fejedelem jelenlétében »egybeszóllalkozván, rútúl veszekedtenek együtt.« 3) A vége a dolognak az lett, hogy Theököly hadaival együtt elvált a fejedelemtől, ki szept. 29-én maga is elindult Kálló alól Ecsed felé, hova másnap megérkezett. 4) A fejedelem táborával Szathmárnak tartott. Útközben a piskári mezőn, a Kraszna vizén átkelőben három jancsár megtámadta a fejedelmet, de ezek elfogattak. Kiszabadításukért a jancsárok megtámadták a német csapatot s a foglyokat magokkal vitték. Szathmárra a fejedelem okt. 7-én érkezett meg. Szerette volna ezt a várost is hatalmába keríteni, s ily módon erdélyi foglalásainak sikerét biztosítni. De a kuruczok már elváltak tőle, s ilyen módon arra, hogy ez feladja magát, nem is gondolhatott. Theökölynek gondja volt rá, hogy elválásáért a főseregtől Apafit tegye felelőssé. Miután pedig a török táborban sem volt egyetértés, 5) jobbnak látta a fejedelem befejezni a hadjáratot. Szathmáron ötezer forintot vont, s azzal elindúlt alóla. Másnap a török hadakat, melyek »mind szüntelen pusztítottak, prédáltak, égettek és raboltak, semmire sem hajtottak«, haza bocsátotta s 18-án a moldvai és J) Angyal Dávid I. 243. 2) Törv. és Okiratok LXI. 3) Inczédy 6. Bethlen I. 526. 4) Török Ferencz Naplója. B) Törv. és Okiratok LXI.
