Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - III. 1680. máj. 18—jún. eleje

Ez alatt elközelgetett a tavaszi országgyűlés ideje s a fejedelem ápril 10-ről május 18-ára Gyula-Fej érvárra egyetemes országgyűlést hirdetett.

1) Az országgyűlés a szokott ünnepélyek megtartásával nyittatott meg. A fejedelmi propositiók közt az első felhívta a rendeket, hogy az ünnepek megtartásáról s a káromlások megszüntetéséről intézkedjenek. Egész hosszú sora volt erre vonatkozólag a törvényeknek, s a rendek ezeket megújítva elhatározák, hogy ennek megtartásáról az ország tisztei s az udvarok igazgatói felelősség terhe mellett gondoskodjanak. (I. art.) Elrendelék, hogy a brassaiak Bolonya utczában az orthodoxa religion levőknek (azaz reformáltaknak) templomhelyet adjanak s biztosokat küldtek, hogy azt azonnal végrehajtsák s intézkedjenek, hogy ők vallások szabad gyakorlatában megtartassanak. (II. art.) A legyilkolt huszonöt török ügyében a portát csak tetemes összeg lefizetésével lehetvén megengesztelni, a pénz előteremtésére rendkívüli adó felvetéséhez nyúlnak: portánként 18 tallért vetettek ki, ezúttal azonban szabadságában hagyták a földesúrnak, hogy vagy ő maga fizesse meg az egész összeget, vagy egy részével segélje meg jobbágyát. (III. art.) A máramarosiak a német császár pénzével is lefizethetik az adót, s ezt a pénzt, valamint a székelyek által befizetett aprópénzt a görögök birája váltsa jó pénzzé. (IV. art.) A Szebenben lakó görögök 500, a többi görögök s örmények ezer tallért fizessenek, s ez összeget a szebeni biró és Páter János kezéhez szolgáltassák. (V. art.) A vármegyéken évenkint háromszor partiális székeket tartsanak, s a száz forintot meg nem haladó összegek ott tárgyaltassanak le. (VI. art.) Fejérvármegye némely helységeibe rácz és oláh nemesek telepedtek, kik a tolvajok üldözéséből, birságfizetésből, hadfölkelésből kivonják magukat s még házaikat is eladják; a közteherviselésben vegyenek ezek is részt, (VII. art.) J) L. Törv. és Okiratok XXL