Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - Törvények és okiratok

mit cselekedjék, kész elkövetni. Javallaná azért ő kglme, Rédei Ferencz uram és Komis Gáspár uramék által kel­lene elkezdeni; mondá azt is, udvartól is Kgd igen elfogta magát, s nem ír senkinek is, bár írna, bár csak Baló uramnak is, mivel semmi idegenséget Kgdhez nem vette eszében. 13. Az mely tökéletlen hírek folytak udvarnál, kirűl feljebb írék, Gilányiné asszonyomnak is nem adták volt értésére. K. B. semmi hírét nem hallottam, sem más senki hozzám nem jött. 14. Miben legyenek az dolgok, nem tudom, de az jó Cs. T. uram az miket beszéJlett, ógy látom, abban semmi sem volt, bár affélével ne járna mind Brassó s mind mások felől ő kigme, az mit mond vala, abban semmi sem volt. Lármát nem jó volna csinálni, s olyannal embert felültetni, az mi nem ügy van. csak meg ne csalnák Kgdet is az pápisták. Kálmány Christoph uram vitte volt be az adót Brassóban, ott szembe lehetett vele, Kglmed uram írna rígy nekem, hogy ha az szükség kévánná, mentségünkre mutogatnám mások előtt is. Teleki urammal való contidentia felől is írna bele. N. B. Pasko uram is ha oda be volna, intimálná uram Kgd, írna nékem vagy két levelet, kiket datálna akkorra, a mikor annak előtte írt volt, s írna az kölcsön kért pénzkérés felől, és az mely praedikátort szerzett ő kglme én nekem vagy commendált, hadd mutathatnám azt is ő kglme mentségére, ha az szük­ség valahogy úgy kévánná. Én uram eddig is lementem volna Hunyad vármegyében, már tovább nem is lehet kés­nem. mert élés dolgából megfogyatkoztam. Brassón isten ő szent felsége meg nem szüntetvén, sőt nagyobb mértékben bocsátván pestisbőli csapását rajok, onnan semmit sem hoz­hatni, mert semmiképpen az jobbágy reá nem veszi magát az oda való menetelre, azért szolgámat vissza várván s isten ő szent felsége életemet megtartván, mingyárt leindú­lok s oda alá leszek. Szászvárosra uram azután az Turóczi után elküldöttem volt, de nem akart hozzám jünni, causál­ván az pestist, hanem isten levévén, szembe lészek véle, s ha az szolgálatra rá veszi magát, Kgdet tudósítanom el nem mulatom; kérem uram alázatoson Kgdet, szolgámot ne tar­tóztassa, hadd jöhessen késedelem nélkül vissza, én penig Kgdnek uram mindenekről való tudósítását alázatosan elvár­ván, kévánom, irásom is tanálja örvendetes órában. Kgd igaz szolgája míg isten éltet K. S. G. Fája, die 13. Novem­bi 'is, anno 1677. P. S. Az portára Kubinyi helyett kapicki­hának Besenyei uram megyen be. Ab extra autem in dorso„ek^Tap'ecsétie scriptum erat. T. B. P. I". Quintarum vero literarum con-semsubscnptiója' tinentia haec est: Édes bátyám uram etc. Némely napok­mtitulusa."

Next

/
Oldalképek
Tartalom