Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - X. 1673. nuv. 18—decz. 14. fejérvári egyetemes országgyűlés

Elrendelek, hogy az Erdélyben készített posztót, csizmát és sarut a két Oláhországba nem szabad kivinni; a posztót azonban azok, ki azt készítették, a vajda számára kivihetik. A felügyelettel a harminczadosok bízattak meg. (IV.) Az Y-ik czikk arról intézkedett, hogy a portára járó követek és posták lovai Brassóban és a Bárczaságon hogyan tartassanak. A VI. czikk a fogarasföldi boérok és szabadosok zsarolását tiltotta el. A VII. czikk a szászok kérelmére az ingyen gazdálkodást szabályozta. A VIII. czikk a kamatfizetést szabályozta s tiz százalékban állapította meg. A fejérvári nemesek a piaczi vámadástól felmentettek. (IX.) A ki egy harminczadon megfizette vámját, másikon nem tartozik fizetni. (X.) A beszterczeiek Kapnikbányánál tovább nem kötelesek fuvarozni. (XI.) A XII. czikk a pénzverésről intézkedett. A ki hamis pénzt ver, halállal lakol. A marosszékiek s görgényiek közti határigazításra bizottságot küldöttek ki: az itélőmestereket, kikhez a szászok két tagot választanak. (XIII.) Az ügyvédeket jószággal s jobbágygyal nem szabad kielégítni. (XIV.) A huszti uradalmat a fejedelemasszonynak inscribálták. (XV.) Huimmer Jakabot honfiúsították. (XVI.) Medgyesnek 70, Beszterczének 50 kapu után elengedték az adót. (XVII.) A XVIII-ik czikk elrendelte, hogy a brassaiknak a portai kiadásokra tett előlegeik megtéríttessenek. A bereczkieknek az oláhországi postákra tett kiadásaik megtérítését elrendelték. (XIX.) Az utolsó czikk kivetette a portai s az őrségek fentartására szükséges adót a múlt évben megállapított öszszegben 1674-re, s kinevezték a biztosokat, perceptorrá