Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - XI. 1674. máj. 7 — 10. fejérvári országgyűlés

Budai Pétert tették, elrendelvén, hogy jövőre az adóhói más czélokra költeni nem szabad. Az őrségek számára öt év óta kivetett adókra vonatkozó számadások megvizsgálására bizottságot küldtek ki. mely munkálatát a jövő évi febr. 1-én kezdi meg Segesvárt.

1) Az országgyűlés decz. 14-én oszlott el. Ez időben történt, hogy a kassai kapitány a bujdosók, az általa úgynevezett »hamis rebellisek« ügyében a váradi basánál panaszt emelt, különösen azok pártfogásával vádolva az erdélyieket. Nekünk — írta a basa — a »hamis rebellisekhez« a kik az erdélyi fejedelem népei, azok zászlajával járnak. Somlyón tartózkodnak, semmi közünk. Úgy halljuk, hogy Bánffy Dénes egyik rokonát ezek kapitányává tette, ezek pedig kegyelmetekkel ki akarnak béxélni. Azokat pedig, a kik mint jobbágyok telepedtek le a mi földünkön, azokat nem bánthatjuk.

2) Egyházi czélokra Apafi sokat áldozott s a papi rendet szívesen részesítette kiváltságokban. Karácson előtt pár nappal az oláh papokat, »kik szorongató szükségek között tévelygő vallásoknak setétségekben hivataljok bére által nem élhetnek, hanem kényszeríttetnek paraszti munkára magokat fogni,« a dézsmaadás alól felmentette.

3) XI. A lengyelek chozimi fényes diadala (1673. nov. 10.) nem vetett véget a háborúnak s a bujdosók sorsában semmi változást sem idézett elő. Wesselényi Pál. az ideiglenesen megválasztott generális nem tudott megválasztatásának érvényt szerezni, s már 1674. elején ismét felesen készültek Erdélybe jönni,

4) de midőn a Szilágyságból a somlyai tisztek dispositiójára, vegyes német és erdélyi hadak télvíz idején kiűzték őket, panaszaikkal Apafihoz fordultak, kérve őt marcz. 9-iki szalontai gyűlésökből, hogy az idő közelítvén ») L. Törvények és Okiratok LXV. 2) L. Törvények és Okiratok LXVI. s) L. Törvények és Okiratok LXVII. 4) Török-Magyarkori Allamokmánytár V. 196.