Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - X. 1673. nuv. 18—decz. 14. fejérvári egyetemes országgyűlés
Huszt várának s uradalmának ügye is eldőlt ezen ülés alatt. A fejedelem neje a százezer forint inscriptionális összeget kifizette a Bethlen István örököseinek s az most ezen összeg erejéig a fejedelemasszonynak inscribáltatott. Az inscriptiót a rendek törvénybe igtatták. Volt e gyűlésnek egy rendkívül fontos határozata, mely azonban nem igtattatott törvénybe. A váradi basa az őszszel megújította a Piri-féle defter alapján régi követelését, öt vármegyének és a sóbányáknak bekebelezése iránt, ingerelve a somlyai kapitány által, ki a jó szomszédságot nem tartja meg. 1) Igaz, hogy a lengyelek diadala az untalan meg-megújuló követelés veszélyét elhárítá: de nem szűntette rneg. Másfelől azonban tartottak a lengyel hatalom megnövekedésétől is; tudták, hogy a császárt háborúja a francziákkal lekötve tartja ugyan, de az alkotmány felfüggesztése s a protestánsok üldözése Magyarországon sok aggodalomra adott okot; nem fog-e az új kormány megtorló eszközökhöz nyúlni azért, mert a bujdosókat kéz alatt segítették ? A rendek az ezekből származható eshetőségeket fontolóra kezdték venni s a sok képzelt és nem képzelt veszély arról győzte meg őket, hogy állhatnak elé olyan viszonyok, mikor gyorsfbb elhatározásra lesz szükség, hogysem elegendő idő volna országgyűlést hívni össze. Követséggel járultak a fejedelemhez, kérve őt, hogy ilyen eshetőségekkel szemben mentő eszközökről gondoskodjék. A fejedelem és a tanács ennek alapján elhatározták. hogy a fejedelem szükség esetére a tanácsurakkal, főispánokkal, a székely és szász főtisztekkel egyetértve, a többi rendek nélkül is tanácskozhasson és intézkedhessék. 2) Ez országgyűlés husz törvényczikket alkotott. Az I. czikk a zálogba vetett jószágból elszökött jobbágy visszaadásáról intézkedett, akárhol találnák is azt meg. A tordaiak és toroczkaiak közt fenforgó per a jövő tavaszszal a fejedelem jelenlétében intéztessék el. (II.) A szomszéd országokba menekült jobbágyokat a harminczadokon tizetés nélkül hozhassák be. (III.) ') Bethlen II. 403. 2) Bethlen II. 465.
