Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
(leimével meglopó privatus embereknek sok ezer hazafiaival együtt történt keserves tragédiájuk. Ilyen tekintetekre nézve azért az megnevezett ligát in omnibus punctis et clausulis confirmáljuk. és mind azon ligát, mind az egész dolgot, az mi eddig az mellett lett. approbáljuk és magunk dolgának ügyének agnoscáljuk. továbbá i> ez közönséges jóban mindnyájan egyező értelemmel procedálunk; melynek nagyobb bizonyságára azon ide alábl) megírt ligát ő kglmekkel együtt mindnyájan subscribáltuk. és mind az ország statusi három peeséti alatt, mind egyen-egyen magunk keze irása, és pecsétünk alatt a fejérvári és kolosvári káptalanokban és az tanácsházban pro memoria deponálni rendeltük, notóriusnak és isten s emberek előtt átkozottnak pronunciálván. valaki ilyen közönséges jónak mind most. mind jövendőben akármi szín és mód alatt bontogatója lenne. Következik az liga. mely szórólszóra így vagyon. Mi ez ide alábl) subscribálandó személyek, látván az mü édes hazánknak, nemes Erdély országának,' hozzá való Magyarország részeinek utolsó veszedelemben forgó állapotját. vévén azt is eszünkben, hogy az mi jámbor és keresztyén fejedelmünkéit annyéra elbírta volna gonosz maga részére való factiójával Bánffi Dienes. ügv is elhitette, hogy minden több becsületes úri. főnemesi renden levő híveinek -zavokat, tanácsokat az övéhez képest semminek tartaná, mely miatt az ország igazgatási is nem az régi jó szokás, módok szerint mennek végben: holott már az tanácsi rendnek sem hitelek, sem tekintetek nem levén, az ország dolgaiban vagy nem adhibeáltatnak. vagy ha adhibeáltatni láttatnak is. de nem azok mennek végben, az mik azoktól végeztetnek, hanem egyedül maga ductusát követvén, mindenekben az mi kglmes urunkkal, jámbor fejedelmünkkel csak azt követteti, az mi csak egyedül neki tetszik és az mint ő akarja, sőt sokszor az dolgoknak, hogy már igazgatására az tanácsot az mi kglmes urunkkal, ha öszvehivatja is. már azon dolgokról régen expediáltatott. avagy az mit az tanács végez, ellenkezőképpen expediáltat. Ha kik penig nem akaratja szerint voxolnak. azokra az mi kglmes urunkat nehezíti, áruló névvel illeti: az egész országot, mikor ^zája ízi szerint való egész maga akaratjára nem vehette, az kik megmaradásaiért, szabadságaiért szóllottak az hazának, egynehányszor szidta, gyalázta, árulózta, becstelemtette. sokaknak az haza fiainak gyalázatos rabságra való vitetésekben fáradozott, fenyegetőd/ott. sokakat nemesi szabadságokban felettébb megbántott, jószágát némelyeknek
