Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

erővel elvette, az mit érette akart adni. adott, maga hasznakereséséjért az hódoltságon levő szegény embereken való alkalmatlankodásával az 01 szagnak nagy félelmet és költséget szerzett; miatta sokak jószágit az hódoltságon nem bírhatták, hasznokat nem vehették: az keze alatt való véghelyeknek szabad akaratja szerént való igazgatásával, maga felettébb való haszonkeresésével, az hatalmas nemzet ellen való vakmerő cselekedetivei az hazának és annak az darai* földnek végső veszedelmét siettette, naponkint is félelmes az miatt az haza. Azon végbeli dolgoknak egész igazgatásával való instructióknak. edictumoknak írását az fejérvári partiális országgyűlésében delegált haza fiait úgy rendelték volt, az ország eleiben adják conceptusokat. de ország eleiben nem adták, hanem csak elmulatták, ki félelemtől, ki hízelkedéstől viseltetvén, és azolta azokkal élvén, senki tanácsát azon véghelyek igazgatásában nem adhibeálta, hanem az mi kglmes urunknak magának maga kedve szerént committáltatván (kikkel is sokszor abutált). csak úgy folytatta az dolgot, az mint akarta. Idegen országokkal való correspondentiáját is az mi kglmes urunknak nem az ország szokása, végezése, izeneti. instructiója szerént, sem az tanács tetszése szerént folytatta, hanem az mint és mikor magának tetszett, követvén abban is maga ductusit éshasznakeresését, egészlen magára vévén fel az ország igazgatásit. senkit abban nem adhibeálván. Az ország végezésit. tanácsnak conclusiójit semminek tartván, gvakortább elbontotta. Az ország ilyen pusztáit állapotjában való sok költségével tartott szolgáit, praesidiumit maga. nem ország vagy kglmes urunk szolgáinak tartotta, azokkal tényegetődzött. azoknak még csak számokat is tudni, regestrálni. őket megmustrálni az ország végezése ellen nem engedte, sőt az haza fiait érette becstelenítette. fenyegette: ha oda mennek, mint s hogy lészen. az ország arról irott articulusát kivonatta erővel conclusuma után az országnak, kinek animálván már az mii kglmes urunk, lehatván és pecsételvén az mű kglmes urunk annuentiájából az szokott birái az országnak. Megítilheti akárki, micsoda haza fia az ilyen?! Látván ezekből hazánkra következhető utolsó veszedelmet. jó és keresztyén fejedelmünknek fejedelemségéből való kifordítását, kiben munkálódott, munkálódik is naponként mindenképpen sokszor. Hogy ductusát jobban véghez vihesse az ország előtt és annak hazafiai előtt, vádolta a/, mű kglmes urunkat, alkalmatlan szókkal szólván ő nga felől; ellenben viszont ő nga előtt az országot, az haza fiait vádolta, becstelenítette oly dolgokkal is. az kiket maga cse-