Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

16. B á n f y D i e n e s ura m Teleki uramnak írt levelének mássá sub dato 31. Julii. 1674. Szolgálok uram Kgldnek. Kgld levelét vettem, az hideglelés hogy nem szűnik, az bizony nem jó, nem ártana Kgldk consultálni Köpöczi uramot felőle, isten abban is segítse Kgldet. kívánom. Baxa uram nekem írt azon formában, ő az jámbor jót akarna, s jól is írna, de nehéz a nótája. Szobonyátúl urunk írt az végbelieknek, de korántsem oda. az hova ő beszélt, szokása szerint igen élt az multiplicatióval, mindazáltal urunk bizony sok kegyelmességét igéré nékik, ha állhatatosok lesznek, az quártély penig úgy igértetett. ha ő nga bejövetelét fogná kívánni, az minthogy ilyen időben sok haszon volna benne. Az Kővár vidékrűl elnyert lovakat mint nyerték vissza, ma Csernél uram által Kgldet tudósítottam, azt kell már elhitetni az szatmáriakkal, hogy kilátszik abbúl, az mint az suliczak bántak vélek, ha Erdély akaratjábúl van-e nem-e ? Az nyargalót megadván, az katonáknak vissza hadtam adni az lovakat, Kgld is már visszakívánhatja, egyébiránt uram bár Katona Mihály uram is jobban strázsáltatna Kővár vidékin az olyan latrok ellen. Istennek ajánlom Krímedet etc. 17. Wesselényi László az egész magyarságnak írt levelének p a r i á j a. Isten áldjon meg benneteket édes magyarim. En itt sem aluszom, hanem mint igaz magyar forgatom serényen az magyar dolgokat, az minthogy isten kegyelméből anynyira vittem, hogy magatok sem kívánhatnátok jobban az mostani újonnan választott kglmes lengyelországi királyommal. s csak immár magatok közül két vagy három becsületes fő embert, bár Gyulafi László, Zákány András uramékat. és mivel immár esmeretes itt az nagy urak között Farkas Fábián uram, az ki volt idebe azelőtt is, béküldjétek cum plenipotentia sufticienti, és egynéhány albák úri és főrend subscriptióval credentiáknak való, az kiket pro loco et tempore együtt beszélgetvén, írhatnánk, keresztyéni üdvözülendő hitemre fogadom és esküszöm, semmi csalárdságtűi ne féljetek, sőt inkább ha szómat fogadjátok eziránt,