Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

tartozzanak az vámosok és liarminczadosok ez országban bebocsátani sub poena articulari. Csizmának, sarunak és erdélyi posztónak ez hazából való kih o r •datása pros a

1 ibál tati k. A r t i cuius IY. Nem kevés kárát s fogyatkozását tapasztalván ez hazának ebben, hogy ez országban készíttetett posztót, csismát és sarut idegen országokra kezdettenek nyereségre hordani : kihezképest végeztük kegyelmes urunk, hogy ennekutánna se csismát se sarut, se Erdélyben készíttetett posztót ne légyen szabados más országokra hordani, sőt az idegen nemzeteknek sem egy sem más úton ne légyen szabad ezekkel kereskedni, mindazáltal ez haza fiainak az Erdélyben készíttetett posztót azokra az országokra legyen szabados általvinni, az honnét az posztó matériáját hordják, oda is precise csak az vajda számára, alioquin ha kik ezen végezésiink ellen com peri áltatnának cselekedni, szabadoson elvétethessenek akárki által is minden kereskedő rendektől akármely helyben is: sőt az liarminczadosok. vámosok sub amissione omnium bonorum suOrum tarn mobilium quam immobilium tartozzanak hitök s kötelességek szerént az ilyenekre vigyázni, és ha kiknél vámokon vagy harniinczadokon efféle Erdélyben készíttetett posztót találnának, de facto elvétessék és az ország praesidiuma számára fordíttassák; nyereségre felszedett csizmákat, sarukat hasonlóképpen, melyeket más országokra akarnának általvinni. Az portúra járó rendek lovai miképen tartassanak az Barczaságon, annak modalitasa. A rticulus V. Az fényes portára járó követeknek s postáknak feles számú lovainak ingyen tartások alkalmatossága miatt sok rendbéli panaszokat értvén kegyelmes urunk az szász nation lévő atyánkfiainak, kiváltképpen a Barczaságon lakó szegénység az iránt lőtt relatiójokból; melyhez képest Nagyságod kegyelmes consensusából abban is töttünk ilyen rendelést, tudniillik: az fényes portára menő főköveteknek és kapichiáknak megindulások előtt mindenkor egy holnappal elküldvén lovaikat, quartélyban szokták a Barczán tartani, hogy azon lovakon alkalmatosabban vihessék véghez előttök álló hivataljokat, mindazáltal követ és kapichia atyánkfiai elindulván. lovakot hogy quártélyban magok után hagyhassa-