Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - XIII. 1668. jan. 10—febr. 3. Beszterczei egyetemes gyűlés

elkészültek, 25-én pedig a rendek válaszoltak a fejedelemnek azon észrevételekre, melyekkel ez propositióikat visszaküldte. Többi közt azon óhajtásukat fejezték ki, hogy ha valamely magyaroktól elhagyott helységbe oláhok telepednek, ezek a magyar papnak tartozzanak adózni. Több napon át tárgyalták a catholicusok kérelmét is a kolosvári óvári templom ügyében s bár a rendek is támogatták, de a dolog eldöntetlen maradt. Vegyesen sok mindenféle tárgy foglalkoztatta a rendeket, a fejedelemhez is kellett időközben fordülni, hogy elhatározásait küldje be, mi közben jan. 26-án Nemes János a portáról megérkezett, s 31-én fogadtatott a fejedelem által, kinek ekkor a szultántól küldött kaftánt s a válaszokat kézbesítette. »Jan. 30-án a számadásokkal foglalkoztak, 31-én egy vásárhelyi polgár folyamodását tárgyalták, kinek négy éves gyermekét a mikházi kolostorban tartották a barátok, mely ügyben vegyes bizottságot küldtek ki. Ez napon került tárgyalásra Gyalu ügye is — melyet Zólyomynak kellett visszaadni — s Bánffi hosszú beszéde után bizottság küldetett ki, valamint a költségvetés elkészítésére is egy másik bizottságot neveztek ki. A gyalai ügy több napon át foglalkoztatta a rendeket. A fejedelemnek az volt a terve, hogy Bánffi Szamosújvárral kárpótoltassék — de ez a város Bánffinak sem kellett (mert jószágai közül sok nem volt meg) s a rendek sem akartak arról, mint fiscalatusról, lemondani. A fejedelem ekkor azt ajánlotta, hogy a rendek tízezer forintot fizessenek Bánffinak: de erről viszont a rendek nem akartak hallani s az ügy lebonyolítását a fejedelemre bizták ennek nagy boszúságára.*) Ez alatt tárgyalták a folyamodásokat — többi közt a debreczeniekét, kiknek 500 forint adót elengedtek — a fejedelem válaszait a felterjesztésekre, az adó és számadások ügyét, s végre febr. 3-án felolvasták és helybenhagyták az articulusokba szedett törvényeket, melyeket a fejedelem is megerősített. 2) Bethlen János I. 354. s köv. 11. e) L. Törvények és Okiratok XXXIX. b).