Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - XIII. 1668. jan. 10—febr. 3. Beszterczei egyetemes gyűlés

A rendes tárgyalások közben folyt le Nemes fogadtatása a fejedelem által. A fejedelem, a mint megjött, rögtön fogadta, s a magával hozott leveleket még azon éjjel lefordíttatta. E jelentések nagyon békülékeny hangúak voltak : szóltak az adó befizetéseiről, Nemes követségéről — de egy szóval sem érintették a Zólyomy-iigyet. Elejtették-e a portán az adományok által megnyert vezérek a kielégítés kérdését vagy csak függőben hagyták ? erre senki sem tudott felelni s épen ezért ez új fordulat nem volt alkalmas megnyugtatni a kedélyeket. *) Annál jótékonyabban hatott, hogy a zajos és néha személyeskedő országgyűlés a közbiztossági viszonyok megszilárdítására beható intézkedéseket tett. A vármegyék és székelyek közt támadható conflictusok elintézésére czélzott az I. art., mely a latroknak a székelyek közti üldözését, a II. art., mely a székely földön megtalált lopott marháknak ügyét s a III., mely a végrehajtás elintézését tárgyalta. A IV. art. a só kiszolgáltatását szabályozta. Az V. art. elrendelé, hogy a hódoltságiak tegyenek jelentést a törökök előnyomulásáról. A VI. art. a régi falvak betelepítéséről intézkedett. A VII. art. a Zaránd vármegyeiek vámmentességéről szólt. A VIII. art. Potocky Jakab kielégítését rendelé el. A IX., X., XI. a közbiztossági viszonyok javításán munkált. A XII—XV. törvénykezési javításokra czélzott. Elrendelék a rikai út megcsinálását (XVI.), s hogy vásárok alkalmával az árúkat nem szabad előre lefoglalni. (XVII.) A következő articulusok a szászok postulatumaival foglalkoztak. A szászok közé idegen perceptorok nem rendelhetők (XVIII.), korlátozák az ingyengazdálkodást (XIX.), a postálkodást (XX.), az udvari cselédek elszállásolását. (XXI.) A régeniek hat postalónál többet nem tartoznak adni. (XXT1.) ') Bethlen I. 357. V. ö. Czajbert jelentéseivel.