Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

Articulus XVII. A rikai, és Barczasdgon való vámos híd ah állapatjáról való articulus. Végeztük kegyelmes urunk, a Nagyságod kegyelmes tetszése is accedálván, bogy a mely utakról, hidakról a Rikában és Barczaságon vámot szoktanak exigálni a possessorok, azokra illendő gondviselés légyen, egyébaránt ha tovább is panasz lészen azon utaknak, hídaknak rossz voltárúi, a mint eddig, vámadással senki ne tartozzék, sőt amittálni is fogják. Articulus XVIII. Vásárnapokon mindenféle rendek külsö-belsö emberek minden városokon szabadosan adhassanak-vehessenek. Kegyelmes urunk a Nagyságod kegyelmes annuentiájából végeztük, hogy sokadalom és vásárnapokon, s egyéb napokon is a városi rend a szabados adástúl-vevéstűl senkit is ne prohibeáljon, sőt ezután oly gondviselések légyen a városi tiszteknek, hogy senki is ne injuriáltassék efféle dolgok miatt, a mennyiben a városok privilegiuminak ezen articulusunk nem praeiudicál. Articulus XIX. A mely jobbágy felkérésnek idején tagadást tenne földesurárúl, azoknak felkéréseknek idején való megkezesítéseknek modalitása. Lévén kegyelmes urunk ilyen megháborodásunk is, hogy jobbágyunk sok helyekről elszökvén, némelyik szabad helyekre szálván, némelyek pedig közűlök szegíny nemes asszonyokat elvévén, mikor fel akarná a dominus terrestris kéretni, felkelvén más pártra mégyen: azért concludáltuk kegyelmes urunk, a Nagyságod kegyelmessége is accedálván, hogy ha a felkérésnek idején tagadást tenne az ilyen személy jobbágysága felől a dominus terrestris ellen, elsőbben azon helybéli tisztek előtt vettessék kezesség alá, annakutána a kezesség alatt lévén a felkért személy, servatis de jure servandis, procedáljon ellene a dominus praetendens. Articulus XX. A csiki hámorhoz való székely atyafiak állapotja. Kegyelmes urunk a Nagyságod kegyelmes consensusából végeztük communi voto, hogy a mely székely atyánkfiai