Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

Csíkban eddig szabadosan fát vágattatliattanak a hámorhoz, ennekutána is azon szabadságban tartasssanak meg úgy mint ennekelőtte, szokott fizetések megjárván. Ar ti cuius XXI. A fiscalis reversalisos exorbitáló viczeclézmásoh ellen való articulus. Kegyelmes urunk a fiscalis reservalisos számadó viczedézmásoknak sok excessusokat értvén az universitas részéről jelenlévő atyánkfiaitúl. végeztük a Nagyságod kegyelmes consensusa is accedálván. hogy a fiscus számára való dézmának kivételiben ilyen mód observáltassék: hogy pincze járáskor a vicze-dézmás azon helynek praedicátorával és esküdtivei együtt, igazságosan mérjék meg istáppal a mely hordókat meg kell mérni, a szerint vétessék ki a dézma, hasonlóképpen a mely hordóban a fiscus dézmáját töltik, az is méressék meg akkor, mely végbe menvén a dézmás azután oly gondot viseljen reá, hogy ha kevesebbnek találtatik a fiscus bora, az légyen a dézmás kára ; a mig bizonyos helyre vitetik a dézmabor, annak megindításáig ha valami hiba esik a borokban, azok fizessék meg, a kiknek gondviselésekre bizattattak volt; annak vitelekor, vagy elszállításakor a vicze-dézmás, és bizonyos esküdtek legyenek a borok mellett, kiket ha megkeresztelnek, vagy egyébiránt is megisznak beime, a dézmás az esküdtekkel együtt fizesse meg. A gabona és minden leguminák dolgában is hasonló rendtartás légyen. A hordókat, egyéb edényeket is annak idejében tartozzanak visszaadni fogyatkozás nélkül. A mely abusus volt eddig a magok és lovok prébendájoknak extorqueálásában penitus tolláltassék, hanem a mely faluba mégyen a fiscus szolgálatjában fáradozván, abban a faluban rendeltessék bizonyos prébenda magoknak és lovoknak, kit jó lelkiismérettel intézzenek meg fő-dézmás, vagy fő- és vicze-arendátor atyánkfiai; a mint eddig magok számára az regius funduson, vagy territóriumon gabonát szoktak vettetni, azt is penitus tolláljuk; efelett a szegínység jó idején elvégezvén gabonájoknak felaratását, hogy ha kedveket nem keresik a vicze-dézmásoknak, egynehány hetekig halasztják a dézmálást, a szegínységnek mind pedig a fiscusnak nyilvánvaló károkra, azért a feljebb specificált tisztek becsületekre legyenek kötelesek reájok való vigyázásra, és ha kik ilyen vicze-dézmásoknak comperiáltatnak lenni, azon tisztektűi priváltassanak. afelett érdemek szerint serio meg is büntettessenek. Nyilvánvaló kárunkat látván kegyelmes urunk a vékának és ejtelnek nem egyenlő voltok miatt, kiből is nagy