Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

exhauriáltattak az akkori nagy adónak megfizetéséért, de mindeddig is nem contentáltattanak; azért a kik másoktúl való kényszerítésekből nyúltanak bizonyos atyánkfiainak javokhoz, azok refundálni a damnificatusoknak ne tartozzanak; ha kik pedig az elvitt jókban valamit magoknak reserváltanak, vagy simpliciter magoktúl nyúltanak aféle jókhoz, comperta rei veritate, magok és maradékjok, vagy a kikre azoknak javok devolváltattanak, fizessék meg; ha kik pedig fizetni nem akarnak, a tisztek sub amissione honoris tartozzanak mox et de facto javokból és jószágokból contentáltatni; a damnificátusok pedig hogy quietantiájokat, a közelebb következendő ország gyűlésére (isten azt adván érni) producálják, és akkor számot vetvén ő kegyelmekkel, contentáltatásokrúl való modalitást keressen az ország, Nagyságod kegyelmes tetszése accedálváu végeztük. Articulus XVI. A nagy-enyedieknelc egymással váló controverskijoknak kiváltképpen a restantia adónak mivoltáról. Kegyelmes urunk, nagy-enyedi bizonyos atyánkfiai jelentvén, hogy közzűlök a nem régen nemesedett ott lakosok a közönséges jóból ki akarják vonni magokat, a kik ott házakat birnak, azon határon szőlőket mívelnek, piaczával, határával és minden haszon vévő helyeivel szabadosan akarnak élni. és sem a városok hadnagyától nem akarnak függeni, hanem minden közönséges jóban reluctálni látszatnak, sőt házukon bizonyos számú adó maradván restantiában, mely a collegium fizetése közé való volna, mindeddig is nem akarván megadni,, holott boldog emlékezetű Rákóczi György fejedelem idejében böcsületes ahoz értő ország commissáriusi által finaliter dirimáltatott volt az akkori enyedi atyánkfiai és ott lakos nemes atyánkfiai közt való controversia, és a mely házaknak exemptiója nem stált, ugyanazon commissáriusok annualis condecens taxát limitáltak volt házokra, és sokakon máig is restantiában vagyon az aféle adó, a collegiumnak nyilvánvaló kárára ; Nagyságod alázatos instantiánkra kegyelmesen így resolvált, hogy a mely adó a megnemesedésig reájok rakodott, és házokon maradott, azon adósságot adják meg, és a collegiumhoz szolgáltassák bé, s azután értsenek mindenekben a várossal egyet, mi is közönségesen egész országúi végeztük.