Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - V. 1665. szept. 10— 16. Radnóthi egyetemes gyűlés
tartsanak száz német zsoldost — melyek ellen a kolosváriak tiltakoztak. *) Yégre felolvasták s helyben hagyták a törvényczikkek szövegét. Az I. art. határozott az adóhivatalokról s azok behajtásáról. A II. art. az adót tíz forintban állapította meg. A hadak tartására (III. art.) portánkint 5 forintot vetettek. Ez adó perceptorává Szalárdi Jánost nevezték ki. (TV. art.) A számvevő mellé viceszámvevőt rendeltek. (Y. art.) A VI. czikk a káromkodók s ünneprontók ellen szól. Vizsgálatot rendeltek a rabok kiváltására s porta contentatiójára elvett ékszerek hovafordítása ügyében. (VII.) A fiscalis jószágokról írt regestrumban fel nem vett falvak eladhatók. (VIII.) A IX. czikk a dézsmák ügyében intézkedett. A főtisztek circálják fel a székelyföldet s azokat, kik a hadkötelezettség kikerülése végett színből szolgaságot vállaltak, ültessék fel a zászló alá s ha ezek nem akarnának menni, fogassanak el. (X.) A timon ára 15, az orté 40 pénzben állapíttatott meg. A XII. czikk intézkedett a kolosváriak ügyében. Az utolsó czikk értelmében a fejedelem átveszi az aknákat s ennek fejében portai adóül 20,000 tallért fizet. 2) A törvények szövegét a rendek Naláczi István udvarmester által küldték be a fejedelemnek, s azok megerősítése után eloszlottak. E gyűlés alatt történt, hogy a fejedelmi tanács Páskó levelének hatása alatt elhatározá, hogy Reningernek, a császár residensének ezer arany »tisztelet díjat« küld, hogy ügyöknek melegebb és buzgóbb pártolására birják. ».Tó kedvvel vette, mondja Bethlen, s igért is mindent.« 3) De hogy mennyire volt őszinte ez a jó kedv, elárulta egyízben, midőn Rozsnyayhoz az erdélyi tolmácshoz azt a kérdést intézte, hogy >) L. Törvények és Okiratok X. a). a) L. Törvények és Okiratok X. b). 8) Bethlen I. 246. 1.
