Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - VI. 1665. nov. 8— 14. Fejérvári egyetemes országgyűlés
1665. \ov. 8. 17 micsoda várakat rakott meg a fejedelem őrséggel? Hát azokat, melyeket a török Váradhadhoz akart foglalni, mondá Rozsnyay, többi közt Somlyót, mely a Rákóczyné-é volt. »Kezd a dolog világossá lenni előttem«, feleié Reninger, nem nyomhatva el sejtelmét, hogy Apafi nem a töröktől, hanem Rákóczy tói féltében vitte az őrséget Somlyóba.Bizony nyal sem ő, sem a főkövet Leszlie gróf, ki ez év augusztusában jött a portára, nem léptek fel a portán annyi nyomatékkal Erdély érdekében, mennyit tőlök meg lehetett volna várni s a kiábrándúlt Páskónak nem sokára tapasztalnia kellett, hogy az isolált Erdély az egyenetlen diplomácziai harczban csak magára támaszkodhatik. VI. Páskó keserves jelentésein s az adóügyen kivűl még Kolosvárnak az új végvárnak végleges szervezése is szükségessé tette, hogy egy részgyűlés hivassék össze. Kivált ez utolsó életbevágó fontosságú volt. Apafi, mint impressionabilis ember, majd semmi önállósággal sem birt s minden fontosabb kérdés elintézését, habozó ember létére s a felelősség terhétől irtózva, a tanácsra s országgyűlésre bizta. Az öreg Rákóczy sem tett semmit »tanács nélkül«, csakhogy köztük lényeges a különbség — Rákóczy irányt adott a tanácsnak, Apafi a tanácstól vett irányt. Ez az oka, hogy kivált uralkodása elején, annyi országgyűlést tartott. A kolosváriak tiltakozása a radnóti XII. articulus ellen újabb tárgyalásokat tett szükségessé. Végre is rendezni kellett ezt a dolgot, s kitalálni a módozatokat, melyek mellett az ország érdeke s a kolosváriak igényei összhangba hozatnak. Várad elveszésétől 1663-ig az ország ezen részén nem volt végvár — s épen ez a körülmény tette lehetővé, hogy Ali pasa hitlevele daczára a behódoltatások sokkal rendszeresebben, következetesebben folytak, mint elébb. A mint Kolosvár a németektől felszabadült s a mint a németek a többi várakból is kivonúltak, hozzá kellett fogni a rendezés munkájához. Az ') Rozsnyay munkái 295. 1. ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XIV. K.