Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

részének ura és székelyek ispánja köntösét fogván meg, assecurált vala, liogy ha maga ő nga fejedelmi székiben ülhetne, engemet is az enyimben ültetésre rásegétene. Melyet ő nga úgy megállott, hogy készebb volt maga mlgos székit másnak engedni, mintsem János Mihály Raduly, mostani havaselyföldi vajdával az mű engedelmünk és kedvünk ellen csak tractában is indulni. De mű látván az kereszténségnek nagy jovára lenni, ha Raduly vajda magát az mlgos Rákótsy fejedelemnek engedelmességére s hűségére kötelezvén, ő ligától függne. Im azért az havaselyföldi jussomat cedáltam az megnevezett mostani vajdának, ő is hadait és segétségét Ígérvén az moldovai vajdaság székiben ülhetésemben. Az megemlített Rákóci György fejedelem pedig ő nga mind moldovai vajdaságban beültetésemben, s mind annak megtartásában való segétését Ígérvén, (melyről ő nga maga keze írása s pecséte alatt költ levelet is adott), én is háladóságomnak megbizonyítására kötelezem ez alább megírt conditiókra magamat. 1. Hogy ő ngának barátjának barátja, ellenségének ellensége leszek, semmi kigondolható óton módon ő nga mellől el nem állok; valamikor ő nga segétséget kíván, ha csak rész szerént valót, annyit; ha magam személye szerént kívánja hogy menjek, személyem szerént is segétségére megyek minden exceptio s halogatás nélkül. 2. Senkivel ő nga híre s akaratja ellen nem végezek. 3. Minden barátimot ő nga barátságára igyekezem hajtani. 4. Mind portán s mind egyebütt valahol ő nga kívánni fogja, mind értékemmel s minden tehetségemmel ő nga dolgait segítem és promoveálom tökéletesen. 5. O nga állapotjának akármely sorsában és mostoha változásában is máshoz nem kötelezem ő nga ellen barátságomat és senkivel nem végezek. Sőt az mlgos Rákóci Ferencz uramhoz ő ngához hasonló kötelességgel leszek, ő nga is az mlgos atyja hozzám igért klmes fogadásához alkalmaztatván magát. 6. Adok az mlgos Rákóci György fejedelemnek ő ngának százötvenezer imperiális tallérokat i. e. no. 150,000, melyet ha mind nem is, de a data praesentium computálván, esztendő alatt vagy még hamarébb megadok, ha mind nem is, de az százezeret, az ötvenezeret is hova hamarébb ő nga kívánsága szerint tartozzam megadni. 7. Azon másfél százezer tallérokon kül adok ő ngának esztendőnként húsz-húszezer tallérokat i. e. no. 20,000, az országtól kezemhez vévendő jövedelemből, melynek administratiójának terminusa legyen mindenkor prima Januarii, ez közeibik