Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
Die 3. mensis Octobr. orto sole diligenter confluunt regnicolae sul) ea tarnen spe, quod diéta forsan usque ad vesperam exspiret, ideoque leguntur publice conditiones e conditionibus Barczai principis ad eum finem excerptae, ut eas acceptet etiam modernus ill. princeps Rakocius. Expost leguntur etiam literae nomine regnicolarum ad wezerium Budensem transmittendae. Is enim wezerius literas nobis per quendam chausium quas miserat, ex eisdem accepta est occasio literarum transmittendarum, quarum summa talis erat: Hatalmas császárnak igaz híve budai vezér etcetera. Isten Nagodat minden jókkal hosszú szerencsés stb v Elvettük az Nagod levelét, melyből értjük, hogy Barcsai Ákos uram némely atyánkfiaival ott volna Nagodnál. A ki majd esztendő alatt itt közöttünk az fejedelemségnek hivataljában foglalatoskodván, hogy az fényes portának kedve teljék, szabadságnak ellen is sok dolgokat elkövetett, sőt a mi ennél is nagyobb, szomszédink ellen is az német császár határira midőn fegyverrel minket felindított volna, annak penig, kinek fegyverfogásunk kárára fogott volna fordúlni, vigyázott magára s előnkbe jött dolgának eligazítására. Ez alatt penig Barcsai Ákos fejedelmünk mivégre futott Nagodhoz, maga tudja, de minekünk fejedelemsége nem kell, mivel akaratunk s hírünk nélkül minket elhagyott. Azért Nagodnak igen könyörgünk hatalmas császárunknál törekedjék Nagod mellettünk : szultán Szulimán császártól adatott athnaménk confirmáltassék, választott s az fényes portától confirmáltatott fejedelmünk Rákóczi György helyben s fejedelemségében megtartassák, adózásunk is az régi usus szerint legyen, mivel most az bírságnak is azt az részét megadjuk, melyet Barcsai fejedelmünknek kezébe adtunk volt, melyet ő naga ha be nem adott, adjon számot róla hova tette, holott mi nemcsak aranyunkat s tallérunkat, de még feleségünknek arany s ezüst öltözetit, magunk ivóedényünket ő nagának Barcsai fejedelmünknek kezébe adtuk, noha szabadságunk ellen való nem választott fejedelem, hanem a fővezértől reánk vettetett fejedelem, az dupla adót is megadatta velünk s az reánk vettetett summát naponként szedette rajtunk! De mivel mégis az fényes portán romlásunkra s porrátétettetésünkre az hadak készülnek, mi is készek leszünk fegyverrel magunkat oltalmazni életünk fogyasztatásával, ha az ránk vettetett pénzünknek megadásával az porta nem csendesedik és az dupla adó rólunk le nem vétetődik s Rákóczi fejedelmünk is az ő közöttünk való fejedelemségében meg nem hagyattatik. Az kiért mi egész országúi kezesek leszünk Nagodnak, bizonyosan elhigyje hogy ennekutána hatalmas császárunknak Rákóczi
