Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

megjelentettük, hirdesse meg, ki lovához hízik, jöjjön el. Az hadakhoz Mikes Mihály uramat küldöttük, hittel izentük, ha ő kegyelmek megmaradásokat abban ismerik, köztök maradjunk, készek vagyunk együtt élni, halni ő kegyelmekkel: de ő kegyelmek is az lengyelek ratióit helyesnek ítélvén, jöt­tünk azért el, ne vonnánk veszedelmet ő kegyelmekre. Sem elindulásunk, sem kijövetelünk azért csak magunk tetszéséből és méltó okok nélkül nem lévén, mely méltatlan gyűlölségbe hoztanak némely rágalmazóink Kegyelmetek előtt, megítélheti. Tisza István uramnak adott instructió mely jó lelkiismeretű embernek nem borzasztaná fel haját, mikor az ország hitit (mely az emberi társaságnak egyedül kötele) minket megcsaló esz­köznek hallottuk változtatni ? Midőn az új vezérnek ország nevével írták, hogy Kínám és Alik passák javallásokból vet­ték ki hittel kezünkből Yáradot partiummal, már mit paran­csol mostan vezér, ahoz tartsák magokat, és hogy minket kézbe keríthessenek, ne cselekedjék úgy, ez uj vezér is, mint Kínán passa felültette Kegyelmeteket s rajta múlt el. Véli-é Kegyel­metek, hogy az pogányok között is nincsenek azért Kegyel­meteknek bélyegzőjök? bizony vannak, de az máramarosi articulusnak elbontatásából, mely donatiónk elrontatásából miért nem látja Kegyelmetek jövendő bizonytalanságát gyer­meki s unokái jószáginak? ha mi Kegyelmetektől szabadoson ország rendtartása szerint választott és az portától atnaméval megerősíttetett legitimus fejedelme lévén, donatióink elromlot­tak, mit remélhetni az Barcsai uramé felől, kit nem választott, se porta nem confirmált, és nem mindenkor lesznek azoknak maradéki az felső polczon, kiknek atyjok mostan ott ülnek. Jű az idő, forgatja az emberek állapotjokat, szeme előtt kel­lene viselni, ha lelkiismeretit nem is, ottan csak okosságból jövendő posteritások securitását. Az mit magadnak nem kívánsz, mással azt ne míveld. Hát abból mi jó redundál Kegyelmetekre, ha szokásba vétettetik (és az is vonszon utána) avagy példa szerelmesink jószága, melyeknek egy része öt száz esztendők alatt történt nagy változásokban urat az Bátory successorok kívül nem változtatott, mostan egy praetendált török izenetire elfoglaltassák (melynek elfoglalására kapuczi passát kértek hitek ellen az emberek, de nem nyerhettek) ebből mi jöhet ki? ezután egy fejedelem megharagszik Kegyel­metek közzűl valamelyikre, hacsak konczát kezdi is félteni tőle, ártatlannak törvénynyel nem árthat, markában sugat egy vezérnek, levelet hozat, küldjék be az Jediculába, vagy fojt­sák meg ; mit mond erre az ország ? legyen meg, mert török megharagszik, ha különben cselekszünk; ottan az mostani törvénytelen dolgot forgatják, de mostan Kegyelmeteket az

Next

/
Oldalképek
Tartalom