Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

haszna, liogy Kgtek oly igen sieti az gyulest vegzeni ? bizony oda ki Szekelybidon kotik meg azt nieg, hogy mint legyen ennek az gyiilesnek vege, onnan valaszt kell varnunk. Alludit enim ad legationem Lazar Gyorgy ad Rakoczium componendarum rerum causa profecti. Quo intellecto altum cuique imponitur silentium. Ideoque modalitas de vagis iobbagionibus ac servitoribus praespecificatis transniittitur ad principeni. qui taliter denuntiat: 0 naga megolvassa s valaszt is teszen rea, s lekiildi, ha nia nem lehet, talam holnap. Et sic ad coenam properant. 22.Eiusdem mensis Martii mane contiuentibus regnicolis exhibentur secundariae resolutiones ill. principis de vagis scilicet jobbagionibus, quae approbant regnicolarum novum processum observandum. Praeterquam quod de servitoribus nobilibus reprobant conscriptam constitutionem ideo sic ratiticatur. Tandem accersuntur consiliarii, qui descendentes consident. Ex]>ost doni. Bethlen Janos dicit: Urunk o naga azt kevanja, hogy a nemes orszag providealjon arrol, hogy az tanacs urak mikeppen szolgaljonok continue o naga mellett, mert ketten vagy harman minden onust nem supportaltathatnak. Az tabla fiak is explealtassanak. Ezenkiul Gyulai Istvan, Gyulai Ferencz uram fia is valaszt var, mire hagyja az orszag joszaganak allapatjat, holott o nem vetett, ha az atyja mas hivatalra adta magat is. Az nemes orszag deliberaljon felole. His relatis assistit etiam dom. Kemeny Simon his verbis: Emlekeztem volt az szegeny atyam uram o naga irasardl ennek elott is, hogy o naga kevanja azt, hogy a nemes orszag lenne kezes o nagaert, de minthogy akkor Kgtek az tanacs urak lejovesere halasztott vala, most immar itt vannak, lassa Kgtek, mi valaszt ad az orszag, ehez nem kell sok szo, hanem csak kettd, akarja-e? nem-e ? 6 naganak sanczaban valo segetseget is az mit a nemes orszag igirt vala, ki adta meg s ki nem. Azt is hova tettek, igazitana a neines orszag. Interim dom. Szigethi Peter scriba Johannis Kemeny cogitur praestare homagium, ill. principem regnicolarumque unionem spectans praestatque in facie tabulae. Post haec de colligenda pecunia inter Siculos scribitur quaedam constitutio, cuius vigore pauperrimi libertantur ad hoc, ut pro singulis fiorenis singulis annis inservituros obstringant sese sive nobilibus sive principibus sive etiam peditibus pixidiariis atque sic quarta pars pecuniae in nova arce ad Samosium deputatae promittitur in redemtionem domini Johannis Kemeny solvenda. Sed ut nosmet ipsos impignoremus pro ipso, illud hac vice differtur tali sub cautela: Kemeny Janos uram o naga s a tobb rab atyafiak is elsdben magokat kotelezzek az uniora