Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok

hanem inkább az vétetik consideratióban. az ki conferáija legi­time volt-é hatalmában annak vagy nem, és ha az fundamen­tumban fogyatkozás találtatik, az épület is meg nem állhat. Annak utánna interveniálván idvözűlt fejedelem indulatja, az üdőtől fogva viszont nemhogy collatio illette volna ő felségét abban az állapotban az diplomák szerint, de ítiletünk szeriut arról való commissióknak is nem kelletett volna expediál­tatniok. 15. Requirált volt ő felsége bennünket Bereg- és Ugo­csa vármegyékbeli dézmák állapatjáról, mely ö felsége leve­lének pariája ő kegyelmeknél légyen; lévén pedig szándékunk ő kegyelmeknek elébb való expeditiójára: differáltuk volt az választételt, hogy ő kegyelmek által alkolmatosbban lehessen. Arról azért ő kegyelmek ö felségét úgy informálják, hogy igen szorgalmatoson vigyázzunk ez iránt is az diplomáknak punctumira, s mind pediglen az országnak constitutióira. kiről úgy tudjuk az eperjesi tractatusban is sok discursusok volt akkori commissariusoknak, noha teljességgel conclusióban nem fogott mehetni. Valamikor annakokáért egri püspök uram ö kegyelme azon dézmákat akarja reserválni, nem tartjuk semmi praetensiónkat hozzá: de ha mikor ei akarja arendálni, az ő felsége bölcs ítileti és az szegény hazának jovára vigyázó atyai szereteti szerint is azt reméljük, hogy duplici etiam iure inkább minket mintsem más privatus embert illet annak megáren­dálása, elsőben azért, mert az országnak törvénye szerint is az patronusokat illeti proxime maga jószága dézmájának meg­árendálása, Bereg vármegyében pedig, noha nem éppen, de nagyobb rész az mi jószágunkból áll; másodszor, inert az déz­mák ab antiquo szoktanak megárendáltatni ad intertentionem confiniorum; ez két vármegyékbeli dézmák pedig éléitől fogva voltanak applicáltatva az szakmári confiniumhoz, és így az continuus ususra, az ország javára és hasznára nézve is vajon illendőbb-é valamely privatus embernek hasznának inkább faveálni, mintsem az haza közönséges javát subleválni, ő fel­sége kegyelmesen megítilheti. Nem lévén azért semmi inju­riájával és kárával püspök uramnak, letétetődvén ő kegyelmé­nek az igaz árenda mi tőlünk, nem kiilömben mint más privatus embertől; ezen observatio practikáltatott pedig mind idvözűlt Bethlen Gábor és idvözűlt fejedelem atyánk idejében is, várjuk azért ez iránt is az ő felsége kegyelmes dispositióját. 16. Találtatott volt meg ő felsége bennünket valami salétrum főzetés dolgából is; az mi annakokáért illeti annak állapatját, nem tudjuk ki informatiójából ő felsége nevével mi tőlünk azt kévánták mind palatínus és generalis uraimék, hogy kiválasztva egynehány falukat Szabolcs vármegyében, azokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom