Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok

matosságával kell azon is instálni ő felségénél, ha kik -találkoznának olyak, kik az mi kezünk alatt való két vármegyékbeli dolgokból ő felségét requiráluák, olyakból tudniillik, melyek az diplomák szerint mi reánk is nézendők, ő felsége ne külömben, hanem accepta primum superinde informatione méltóztassék cselekedni; holott amint feljebb iránk. denominálni nem akarjuk, de tudunk nemcsak egy rendbelieket már. az kik donatiokat extrahaltanak az mi birodalmunk alatt lévő két vármegyékbeli némely jószágokról. 14. Nyilván vagyon ő kegyelmeknél az is, mi karban légyen az Szatmár vármegyei főispánságnak állapatja, kiről irtunk volt is palatinus uramnak már jó iidővel ezelőtt, de semmi válaszunk ő kegyelmétől nem jőve; communicálván annakokáért öcsém urammal ő kegyelmével, az mint illendőbbnek ismerik lenni, az oda fel lévő emberekkel is elméjeknek járásokhoz képest, ha ő felségét immediate vagy pedig palatinus uram által kellessék ő felségét requirálni ez dologról, az mi illendőbb lészen, cselekedjék azt ő kegyelmek; holott minapiban Károlyi Ádám uram instantiájára hihető parancsolt ő felsége az nemes vármegyére recipiálása felől, minket pedig senki nem requirált felőle; fundálnak pedig azon, hogy még az idvözült császár conferálta volna neki az ispánságot, ez pediglen így volt: szegény idvözült császártól Károlyi Mihály impetrálta ugyan fia Károlyi Ádám részére azon vármegyének ispánságát, de oly üdőben, az melyben Bethlen Gábor fejedelem élvén, és azon vármegye az ő birodalma alatt lévén, az végezések szerint nem lehetett ereje szegény idvözült császár collatiójának, sőt egyenesen ellenkezett az diplomával ; annak utánna redeálván az birodalom császárra, ezen elébbi collationak erőtelen fundamentumán újabb levél mellett akarták introducálni Károlyi Ádám uramat, és Kúu Lászlót degradálni, mely is hasonlóképpen nem lehetett, mint az első; mert Bethlen Gábor fejedelem collatiójából lévén azon tisztben, azon collationak nemhogy megbántódni, de sőt akkori császártól informáltatni kellett volna ugyan az diplomáknak kévánsága szerint. Ha pedig azt causálják, mert Kún László nem confirmáltatta, az is nem rajta mult, mert idvözült császár idejében felküldött és kéváuta az confirmatiót. de denegáltatott tőle, ismét ugyanaz diplomák ellen; mely dolog még azután való motusok között is emlékezetben forgott. Ugy vagyon, az nemes vármegye megholt császár idejében egyáltoljábau (ledarálta volt magát, hogy Kún László életéig nem, de azután acceptálják Károlyi Ádám uramat, csakhogy itt nem annak kell kérdésben «iorgani: mert az vármegye authoritásában nem áll valakit acceptálni vagy nem acceptálni