Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - XV. 1657. jan. 17. Viski országgyűlés

delemasszony ez Ítélet megváltoztatását kívánta. Az országgyűlés nem teljesítette a fejedelemasszony kérését, s egy hozzáintézett felterjesztéssel indokolta azt.A fejedelemasszonyt mélyen sérté ez Ítélet s panaszkodott is fiának, de eredménytelenül.

2) Ez időben Oláhországból nyugtalanító hírek érkeztek: Rukarnál egy csapat beütésre készül Erdélybe. A vajda sietett e hírt koholtnak jelenteni ki, s ugyanezen alkalommal kérte a fejedelmet, hogy a múlt évben Radnóthon letartatott boérokat bocsássa szabadon.

3) XV. Rákóczy szerencséje tetőpontján állott: az a körülmény, hogy a két Oláhországot függésbe tudta hozni Erdélytől, annyira megszilárditá tekintélyét, hogy minden olyan kérdésben, mely az északi államok alakulására vonatkozott, vele mint factorra.1 számoltak az érdekelt felek. Ilyen kérdés volt ekkor a svéd-lengyel háború, s hogy ő e kérdésben is nyomatékkal léphessen fel, azon munkált, hogy elébb a kozákokkal kössön véd- és daczszövetséget. E czélból küldte Lucs Istvánt 1656. elején Czeherinbe, ki ott szíves fogadtatásra talált. A hetmán épen ebben az időben a tatárokkal s oroszokkal alkudozott s a mint ezekkel kiegyezett, nyomon követet küldött a fejedelemhez, hogy most már ezzel kezdje meg az alkudozásokat. Rákóczynak a hír kedves volt, s ő viszont csaknem egyszerre két követet indított útnak (jul. 5.), egyet az orosz czárhoz s egyet a hetmánhoz. Az első csak ígéreteket s biztatásokat hozott haza, de az utóbbi kész szövetséget, melyre a kozákok sept. 7-én meg is esküdtek. E szövetség most még értékesebbé tette Rákóczy barátságát. Ez alatt pedig egyfelűl a svédek, másfélül a lengyelek mind sürgetőbben ostromiák, hogy lépjen ki a semlegességből. X. Károly váratlan sikereire hivatkozhatott: oly gyorsan, mely meglepte a világot, tette földönfutóvá János Kázmért. I)e ') L. Törvények és Okiratok XXXVI. b). s) Rákóczj' család levelezése. 502, 505, 509. s) L. Törvények és Okiratok XXXVII.