Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - XII. 1655. febr. 20. Kolozsvári országgyűlés

Ez alatt a rendek megalkották a törvényeket, köszö­netet szavazva a fejedelemnek, hogy az ország békéjét ed­dig fentartá. Az adót 20 írtban állapíták meg, a várak építésére egy frtot szavaztak, a Konstantinápolyban levő erdélyi ház kijaví­tására 50 dénárt portánként. A váradi nemesség és polgárok közti viszály elintézését az 1638-ki törvény alapján rendelék végrehajtani. Intézkedtek a jenei üres telkek beépítése ügyében. A szökött jobbágyok kézhezadására vonatkozó perek me­gyei széken vagy a táblán megkezdhetők. A kegyelemből megújítható perek megújításába a feje­delem beleegyezett. A végvárakba szökött jobbágyoknak feleségeik is adas­sanak ki a földesuraknak. Vásárokon egyidejűleg azokkal, kik török árúkkal keres­kednek, másoknak is szabad kereskedni. Jenőben csak a borbélyoknak és ötvösöknek legyen czé­hök: más mesteremberek szabadon dolgozhatnak. A zaránd-vármegyei hódoltság a törvényes vékákat használja. A csúcsi vám eltöröltetett. A törvényes örökösök jogai ellen hatalmaskodókra bün­tetést szabtak. Az oláh vladikák, kik törvénytelen büntetést szabnak hí­veikre, ezek által bepereltethetnek a vármegyén s onnan fe­lebbezhetnek a táblára. Ha a lopott marhák nyomát a prédicátor házáig üldözik s ez nem adná ki azt, a prédicátor a törvény büntetése alá esik. Az adóbeszedéssel foglalkozó perceptorokkal hivatalos foglalásokra a nemesek nem tartoznak kimenni. Minthogy a lugosiak hadi szolgálatokat tartoznak telje­sítni. más munka alól felmentettek. Intézkedtek a székelyek perlekedési ügyeiben. A lopott marhák keresése ügyében a fennálló törvénye­ken enyhítettek. A nappali őrállás kötelezettsége eltöröltetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom