Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok

Alább, ugyancsak Petki kezével: Kegyelmes uram, az nyavalyás posta, mely Csőbercsekre járt, maga háza szük­ségére vett Moldvában egy kevés búzát, alázatoson könyörög Nagyságodnak, annak vámja felől méltóztatnék Nagyságod poroncsolni Garzó uramnak, engedné el. Kiilczím: Illustriss. et eelsiss. principi duo domino Georgio Rá­kóczy stb. (Az egesz level Petki István irása: eredetije a m. k. orsz. levéltárban.) XIY. 1651. j u n i u s. Göcs Pál kozákországi követnek adott utasítás. I n s t r u c t i o pro (a név ki van hagyva). 1. Az hetmanhoz érkezvén, nevünkkel köszöntse, minden tőlünk lehetséges dolgokban fejedelmi jóakaratunkat ajánlja és szerencséltesse mind magát, s mind az vitézlő rendnek előt­tök járóit. 2. Jelentse meg, hogy ő kikhez expediált emberink bé­kével megérkeztenek, kik által küldött leveleket, s izeneteket, s hozzánk való jó affectusokat, s szolgálatra való kész indulat­jókat kedvesen vöttük. és fejedelmi jó akarattal agnoscáltuk. 3. Hozzánk való jó akaratjok mi tőlünk is mind svnce­ritást mind pedig kölcsön jó akaratot kívánván, nem akartunk egyiknek is megfogyatkozni, azmint eddig is minden tőlünk lehetséges dolgokban azont követtük, az mennyiben az idő, az alkalmatosságok és az egymástól távol létei, s passusoknak bátortalansága miatt az correspondentiában s talán az követ­ségeknek is relatiójában esett fogyatkozások akadált nem csináltanak. 4. Az synceritást ezelőtt is megmutattuk abba is, hogy az mit ártalmokra valót érthettünk, értésekre adtuk, s akar­tuk volna inkább bár kíilömben lött volna, de megteljesedését az mi intimatiónknak ime valósággal tapasztalják ő klmek, minthogy azért Ígértük volt továbbra is magunkat. Im meg­érkezvén emberink az lengyelországi gyűlésből, mostan is azon synceritással izenhetjtik ő kiknek azoknak relatiójokból, hogy minden bizonynyal az az ellenek való tanács, hogy tracta alatt derekas idegen hadakat is conscribáljanak ellenek, mely had ha egyben gyülekezhetik, újabb bekéllés felől tractát indítsa­nak, de az tracta nem succedálván, emberi Ítélet szerént higy­jék ő klmek, az szerencsének kimeneteli noha egyébiránt is Isten titkában vagyon, de igen félelmes leszen; mint kellessék annakokáért ő kiknek az állapotban magokat alkalmaztatni, elhisszük, mint expertus vitéz emberek, feltanálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom