Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
Pótlék az Erdélyi Országgyűlési Emlékekhez
mázni, követvén ebben az mi jó emlékezetű eleinknek s több hatalmas respublicának is hasznos példájokot. Legelőször is azért felette szükségnek és hazánk közönséges megmaradására nézendő dolognak ítíljük lenni, az fényes portára való solennis legatiónak az régi mód szerént elkészítését, úgymint az adónak és ajándékoknak .főkövet által való beküldését, praetendálván az fényes porta, hogy immár sok esztendőtől fogván Erdélynek utolsó nagy szükségiben egynehány fejedelmek idejében mind pénz és emberi sok segétséget küldött volna, holott mi tőlünk ő hatalmassága várhatott volna adót, tovább azért immár semmiképpen nem akarván várakozni, nilván és egyáltaljában ő hatalmassága mind az adót s mind penig az ajándékokot az régi szokás szerént megkévánja miugyárást, nem is ítíljük, hogy enélkűl az fő követnek oda be való készületi jó móddal lehessen. Kegteket azért szeretettel intjük, hogy elsőben is erről úgy mint isten után közönséges megmaradásunknak és békességünknek áráról valóban serio elmélkedjék és mentől hamarébb seorsim mindenféle szükségeken kévűl felvetvén egy bizonyos helyre, bizonyos arra választandó emberek keziben administráltassa, mert ennek idején való beküldése szegény hazánknak sok hasznára és javára szolgálhat. Viszontag penig megkéslelése sok rendbéli nehéz difficultásokot sokkal nagyobb költségeket, fáradtságot szerezhet. 3. Római császárhoz ő felségéhez Kegtek közönséges jó tetszéséből csak kevés üdő alatt elvött várainak, városinknak, határiaknak visszaadásáért Linczben két solennis legatiót küldöttünk, mostan harmadszor Nagy-Szombatig ő kegyelmek többire magok költségekkel indultak; Kegtek azért most ilyen közönséges jóban és Kegtekért fáradozó* atyjafiainak költségeknek refundálása felől gondolkodjék hálaadóképpen. Amint levelekből értjük, reménljük eddég is tractatiójoknak végét, Kegtek egyéb közönséges dolgokhoz látván az üdő alatt, ha jöveteleknek avagy tractatiójoknak successusa felől bizonyosan értünk, kit minden órában várunk, Kegteknek azt is érteni adjuk. 4. Udvarunk népének, lovas, gyalog fizetett szolgáinknak tartására és azon kévűl az szomszéd országokban való főemberek, posták küldözésére, és ounat is kiváltképpen penig az fényes portáról, Landorfejérvárról és több helyekről, vezérektől, pasáktól, hozzánk küldött fő csaúszokuak tisztességesen való fogadásokra, expediálásokra, menni sok költség mehessen, ha Kegtek afféle dologban való circumstantiákot jól meggondol, igen könnyen megitilheti ezeken kévűl is mennyi sok rendbéli költségink találkozzanak naponként, kik az közönséges jóra nézendök, elő nem győzzük számlálni. Mindezeket azért az sok eltávoztatlan szükségeket Kegtek szeme eleiben vévén és valóban
