Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

és rendtartás szerint mikoron nyomot vittek, az nyomot felvévén, kiadták az falu határárúi, de az Felséged jószágiban vivén az nyomot, ez néhány időkben sohult fel nem vették, hanem az nyavalyás ember csak kárban maradott, avagy az ártatlanok fizették meg. Tetszett azért, hogy ez articulusban Íratván az régi jó rendtartás observáltassék, és az Felséged jószágiban is mindenütt felvegyék és kiadják, ha pedig ki nem-adhatnák, ők is fizessék meg a kárt, mint szintén az nemesek jószágiban. Articvlvs XXV. Az orosz és oláh búdosó jobbágyok az földesuroktúl, arrúl emanáltatott articulus szerint, megfogattassanak, ha kik pedig nem cselekeszik, megbüntettessenek, végeztetik. Noha az búdosó orosz és oláh jobbágyok felől az nemes ország annakelőtte is Íratott volt, hogy az dominus terrestrisektűl megfogattatnának és kezesíttetnének, de még ekkédig sokak azon végezésünkkel abutáltak. Végeztük azért, hogy az régi errűl irt articulus corroboráltassék, és a hol afféle emberek találtatnának, megfogattasanak, kezesíttessenek, ha penig kezest nem állathatnának, megeskessék őket, ne hagyják úgy élni, mint az heréket; ha kik pedig efféléknek kedveznének, comperta rei veritate, mox et de facto az ispánok kétszáz forintot exequálhassanak rajtok. Articvlvs XXVI. .1 dézma szállításra, hogy közel való hely rendeltessék, az újonnan megszállott faluk, kik rováson nincsenek, az uroktúl adatott immunitásoknak idejéig, hogy semmit ne contribuáljanak, végeztetik. Mivel kegyelmes aszszonyunk ekkédiglen sok szegény atyánkfiai az dézmát meg nem válthatván sok károkkal és fogyatkozásokkal Zalaknára kellett vitetniek: hogy azért Felséged kegyelmes resolutiója szerint ennekutánna az dézmának letételére közelebb való helyet rendel, Felségednek megszolgáljuk. Az mely elpusztúlt magyar falukra penig az patronusok szabadságot adván bizonyos ideig, oláhok telepedtek meg, és még meg sem rótattak, végeztük, hogy valamíg szabadságoknak ideje el nem telik, se bárány, se méh, se búza, sem egyéb gabonadézma adásra ne erőitettessenek, az ispánok az üdőre arra szorglamatos gondot viselvén, mikor telik el szabadságoknak ideje, Felségednek könyörgünk, demandálván Felséged dézmásinak, tartsák ebez magokat.