Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

Articvlvs XXVII. Az Arany a non lévő tordai hidrái való donatio és articulus confir máltatik. Noha ennekelőtte is végeztetett és ugyan articulusban is Írattatott volt, mivel az Aranyoson való tordai híd olyan nagy munkával és költséggel tartatik, melyrűl donatiójok is exstál: mostan is azon articulust confirmálván és donatiókat in vigore hagyván, végeztük, hogy az kolosiak, székiek is, mikor rajta járnak, tartozzanak vámot adni, mint szintén az aranyasszékiek. Articulus XXVIII. Fejérvár környül lévő faluk és városok határ in, hogy semminémü udvari, szolgák ne kaszáljanak, se fűvel jenek, végeztetik. Nagy nehézségére volt kegyelmes aszszonyunk az Fejérvár körül való falukban lakó nemes uraink atyánkfiainak, úgymint Borbándon, Szent-Imrében, Gáldtőn, Magyar-Gáldon, viszont szász-sebesi atyánkfiainak és lankerekieknek is, hogy szénafüveket, kit üdvözült kegyelmes urunk számára kaszáltatták meg az tisztek, kit pedig az ő felsége lovag és gyalog udvari szolgái, drabanti nyárban elkaszáltattak, az kit pedig el nem kaszálhattak is, eletettek, nyomottattak, tapodtattak. Hogy azért Felséged az régi jó usust ennekutánna observáltatni igéri, Felségednek megszolgáljuk. Végeztük mi is egész országúi, hogy ezután ne légyen, és az katona uraink is az régi jó rendtartást observálván, fűveljenek ott, az hol az békeséges üdőben füveitek. Articvlvs XXIX. Az dézmások árendálásókról ennekelőtte emanáltatott articulus confir máitatik, és tisztviselők jószágos nemes ember hazafia i constituáltatnak. Mivel kegyelmes aszszonyunk fejedelmünk egynéhány articulusunk exstál arrúl, hogy ez dézmások minden vármegyékben székes vagy bizonyos helyeken percipiálván az arendát, azon helyen az első terminuson Szent-György nap előtt két héttel, utánna is két hétig, Szent-Márton napon is hasonlóképpen ott kelletett lenni, de ekkédiglen sem együtt, sem másutt ez jó usus nem observáltatott: végeztük akkor Felséged kegyelmes tetszésébül, hogy ezután azon előbbi articulusunk observáltatván, az dézmások a modo in posterum observálván mind helyét, mind terminusát az arenda perceptiójának, ehez tartsák magokat, ha kik pediglen ez ellen abutálná-