Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
és tanácsol ő kegyelme. Azt írja, hogy szegín nemzetünkre és hazánkra én ne hozzak veszedelmet egy kis bizonytalan méltóságért. ítélje isten, ha én hozok-e veszedelmet, ki isten szerint való médiumok által akarom magamot és az szegény ország szabadságát ótalmazni, mivel egy s mind másképen az jó békességtől is idegön nem lévén: avagy Bethlen István uram, ki törökkel, tatárral igyekezik édes hazája, nemzete ellen? Akarván örömest érteni Bethlen István indulatját és szegény hazájára tűzzel fegyverrel való készűletit, minek tartja palatínus uram, holott az mi magunk ótalmát hazánk nemzetünk veszedelmét való dolognak ítéli. Kegyelmednek rövid nap az ő kegyelnie leveléről bővebben is akarok írni etc. Úgy vagyunk informatusok, hogy mostani állapotjában az török reánk nem jőne, csak azt vehetné eszében, hogy külső segítségünk legyön, s erre nézve kellene onnat is valami fegyvert és segítséget mentől hamarébb mutogatni: azzal a törökkel való békesség fel nem bomolnék, sok excusatiók lehetnének az ellen, ha az török kérdené is, mire való volna Magyarországban az had, talám csak az segítségnek híre, és mutogatása is megtartóztatná őket, minekünk elég segétség volna ; ha pedig úgy is ugyan torok jönne; akkor osztán ugyan realiter kévántatnék az segétség. Isten segétségéből, ha mi az törököt mostan repellálhatnók, könnyű volna az törökét complanálnunk, s az ő felsége segétség adását is elfelejtnék. (Kassai írása, egy lielyen Rákóczy igazításával. A vörösvári levéltárból.) P) 1636. szept. 17. Rákóczy panasza a császárhoz Bethlen beütései ellen. Sacrma Caes. Regiaque Mtas dne dne elem. Benignas Mtis Yrae Caes. atque Regiae literas ítatisbonae die 15. proximi mensis Augusti ad me datas, liodie demum obsequiose recepi. Ex quibus intelligo sane dnos officiates ac ministros Mtis Yrae Caes. comitatus etiam Cistibiscanos, intimationem apud Mtem Yram Caesam fecisse, de numerosa militum meorum manu, in limitibus regni Hungáriáé ad stativa per me disposita. Et quod de persequendo etiam Petro Bethlen, licet in ditione Mtis Yrae Caes. reperiretur, minatus fuerim in quibusdam meis Uteris ad comitatus datis ; nihil sane attinebat dnos officiales Mtis Yrae, uti nec comitatus, ea de re aliquas insinuationes fecisse. Nam militum meorum aliquot centenorum, in ditione mea, circa tarnen limites Hungáriáé