Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

1636. SZEPT. 5. 543 isten tisztességére legalt kölcsön elkért summát is lielyére állathassam; magamot, fiamot az ő kglme törvéntelen nagy oppressiójától ótalmazhassam. Mikor penig ezekről Szaláuczi István, Körösi István, Petki István és segesvári székbíró által méltó igaz postulatumimat 15. Apr. ő kglmének beküldtem volna az Kgltek becsületes requisitiójára, melyekben egyetlenegy punkt oly nem volt, kire ő kglme vagy Kglteknek országúi inauguratiójakor, vagy magamnak privatim adott reversalisában magát hittel nem kötelezte volna, melyeknek praestalására ex conscientia az én requisitióm nélkül is ő kglme köteles lött volna, de ő kglme nekem csak egy igével is azokra nem resolválá magát se embere, se írása által, hanem teljességgel csak contemnálá. Látván azért, hogy az mi meghagyatott szegény hazánkot ő kglme csak oly keménységgel dirigálja, az mint akarja, és majd hasonló állapottal, az mint Sárospatakkal cselekedék, nemkülönben mint egy ártatlan júhnyájat egy kemény pásztor botjával hajtogat, meg is gondolván, hogy az úristen igaz Ítéletiből az mi szegény hazánkot hatalmas császárunknak adófizető országúi rendelte, erre nézve ez feljül megírt nyavalyáink ellen én sem tudtam egyébb olt almot magunknak isten ő szent felsége után találni hatalmas császárunknál, ki felől ő hatalmassága is miképpen parancsolt egész országúi Kglteknek, az ő hatalmassága leveléből s annak az ő fordításából Kgltek megláthatja; egyszersmind eszében veheti azt is, hogy-ő hatalmassága noha Rákóczi György uramot őkglmét nem akarja szenvedni Erdélyben, de mindazáltal senkit ő hatalmassága nem akar Kglteknek nyakára vetni erővel, hanem az ő hatalmassága régi eleinek, az nagy emlékezetű szultán Szulimán császárnak athnaméja szerint meg akarja az nemes országot tartani régi szabadságiban, és valakit Rákóczy György uram ő kglme helyett az hazafiai közül akar Kgltek választani, azt választhatja szabadoson. Én is penig tiszta igazsággal írom Kglteknek, hogy az hazafiai közül valamely keresztyén arra elégséges atyánkfiát Kgltek unanimi consensu et voto választja Rákóczy György uram ő kglme helyett, csak régi megrögzött szabadságinkban, törvényinkben, igazságinkban, javainkban tartson meg, én is Kgltekkel együtt szintén úgy becsüllöm és uralom, mintha atyja, anyja koronás lött volna. Most azért az ideje, hogy Kgltek is szegény hazánknak az Rákóczy György uram ő klme miatt való szabadtalansága és törvéntelensége alól való felszabadításában egy szívvel, lélekkel megindúljon, ha fáj Kglteknek szegény hazánknak szabadtalansága. Ha penig Kgltek arról gondolkodnék, hogy Kglteket hittel kötelezte magához Rákóczy György uram ő kglme, ez is Kgltek-