Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
engedte Nagyságod kegyelmesen, magunkat Nagyságod méltósága és Bethlen István uram személye között interponáljuk, és bizonyos arra rendeltetett követinket bocsáthassuk Budára az vezérhez, kiknek az Nagyságod kegyelmességéből bizonyos instructiót adván, tractálhassanak szegény hazánknak megmaradására való minden dolgot az vezérrel ő nagyságával; és ha kívántatik, magát is Bethlen István uramat requirálván, minden illendő dolgokat ő nagyságának adjanak eleiben, és intsék, hogy elsőben keresztyénségét, annak utánna hazájához és nemzetéhez való kötelességét megtekintvén, és azt is, hogy ebből az felindúlt dologból mind maga személyének, gyermekinek, minemű gyalázatos híre neve és utolsó veszedelme, hazánknak is romlása következhessék, sőt azt is szemei előtt viselvén, ettől az szegény hazától ő nagysága minémű nagy méltóságot és uraságokat vött volt mind maga s mind gyermeki, ez okokból tégye le feltett szándékát és propositomát, elébbeni lakó helyére ide Erdélyben jőjön haza, (mivet itt senki semmiét ennekelőtte el nem vötte ő nagyságának), és Nagyságodat ismérje úgy fejedelmének lenni, mint mi egész országúi, három nemzetül; melyet praestálván közöttünk szép uraságát szabadoson bírhatja gyermekivel együtt s maga is bátorságoson lakhatik. Articvlvs II. Ha hol penig semmiképpen ezt nem etfectuálhatnák, ; semmi szép békességre és egyességre ő nagyságát nem hozhatnák: végeztük az Nagyságod kegyelmes tetszéséből és engedelméből, hogy a fényes portára is extraordinarie solennis legatiót instituáljunk ezen dologról, kik hatalmas császárunk előtt igen alázatoson esedezzenek, könyörögjenek, eleiben terjesztvén ő hatalmasságának, minémő alázatos, tökélletes hűséggel vagyunk ő hatalmasságához, és egyéb ajáudékinkot is ő hatalmasságának és az vezéreknek esztendőnként bészolgáltatjuk, és minden ő hatalmasságához tartozó kötelességünket praestáljuk. Az mint hogy azért ő hatalmasságának régi őseivel maga szabad akaratja szerént való jó indulatjából frigyet kötött és oltalma alá vött országát az ő hatalmassága elei nem hogy magok bántották volna, de inkább másoktól is minden szabadságokban, törvényekben, vallásokban, rendtartásokban mindenek ellen, miut magok szemek fényét, megoltalmaztanak, és ő hatalmassága, is, az miolta az nagyhatalmú szent isten birodalmot és mi reánk igaz híveire való gondviselését kezében adta mind azolta mindenek ellen megoltalmazott, minden törvényünkbe, szabadságunkban, hitünkben és fejedelmünknek szabad választásában. Könyörögjenek