Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - 1630. jan. 25—febr. 17. Gyulafehérvári országgyűlés

— és az ezek területén eső városok és helységek panaszait és kérelmeit. Azután áttértek a székelyek és utóbb a szászok előterjesztéseire. A székelyek vallásügyi sérelmei elintézésére bizottságot küldtek ki; biztosíták a királybirák szabadválasztását, határoztak a székely jobbágyok ügyében, eltörölték a székelység közt a gratuitus labort, posta ló adását; a magtalanúl elhalt székely prédicatorok hagyatéka az egyházra száll; a székelység csak fejedelmi parancsra száll táborba; az orvok köztük is üldöztessenek. Ezenkivül egy sereg székely helység panasza nyert orvoslást. A fejedelem a szászok közt készpénzen vásárol, a kupákhoz, mit velők csináltat, aranyat s ezüstöt maga ad, a szászok-' tói elvett ágyuk visszaadassanak; lovakat a fejedelem köztük nem tart; ha követeket küldenek az udvarhoz, azok kihallgatást nyerjenek; a tilalmas útakon járó görög kereskedők elfogassanak ; boraik ne foglaltassanak le. Végül Mohila Gábor és Áron vajdák és Schulitz Weihard hazafiúsíttattak. A törvényeket Katalin feb. 17-én erősítette meg.*) S ezzel Bethlen alkotása, egész pénz- és hadügyi rendszere össze volt rombolva. A gyűlés bezárását követő napon Katalin Mikót kincstartóvá nevezte ki, utasítva őt, hogy az ország, a bányák, a fisqns, sóbányák jövedelmeit havi számadás mellett kezelje s a fizetéseket az általa aláirt, de kellően ellenjegyzett nyugtára eszközölje. 2) E kinevezéssel az előleges kiegyezés feltételei végre voltak hajtva, s Katalin, úgy látszott, egészen meg volt nyugodva. Visszatérésében is a protestáns vallásra meg akarták erősítni. E czélból Froschius János fehérvári német pap az országgyűlés alatt s a következő vasárnapokon három egyházi beszédben magyarázta Dávid Cl. zsoltárát: Dávid udvarát állítván elé követendő mintaképül, intve őt a gonosz tanácsadók, rágal') TJ. Törv. és Okiratok. 14. a.) •) Az utasítás Marczali Kegesták 161.