Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
21. fejezet: 1630 - 1630. jan. 25—febr. 17. Gyulafehérvári országgyűlés
lítsák. Hogy pedig a fejedelmi jövedelem beszedését többé senki se ellenőrizhesse az »absolutus praefectusi« hivatalt eltörülték. Egy tollvonással eltörölték Bethlen Gábor hadszervezetét is. »A quártérnak neve is tollaltassék.« Az 1623-iki országgyűlés elrendelé, hogy minden két porta egy fegyverest tartozik állandóan készen tartani. Ennek fejében Bethlen Gábor saját hadait osztotta ki — most elrendelék, hogy a fejedelem hadait csak saját jószágain tartsa, német hadait pedig bocsássa el. Azt is megtilták, hogy a fejedelem nemes embereket máskor mint az ország közszükségében hadfölkelésre kényszeríthessen. A Haller György ellen az 1629-iki országyülés által hozott nótát 2) eltörölték, ellenben Keglevich Miklóst Katalinnak adott rosz tanácsaiért törvény elé idézték. Felhatalinazák a fejedelemasszonyt, hogy a kormányzóval s tanácsurakkal egyetértve kincstartót választhasson. Megújították a nemesek és városok kiváltságait, elrendelék a szökött jobbágyok kergetését; eltilták »a maguk szükségében való útonjárók erővel való gazdálkodását;« a mag nélkül elhalt nemes ember vagyonát özvegye kezén hagyák; a szökött jobbágyok uraiknak visszaadassauak. Nemes ember nem tartozik posta lovat adni. A hódolt faluk az adónak csak felét tartoznak fizetni. Fejérvárt Bethlen sokkép emelte — úgy tekinté, mint fővárosát s országgyűlést is utolsó időben itt tartatott csak. Most elhatározták, hogy ezentúl országgyűlések más városokban is tartassanak. A poltura három pénzben vétessék el. Letárgyalák rendes szokás szerint a partium s az egyes nemzetek által tett indítványokat vagy felhozott sérelmeket. Csák úgy, mint a főurak, a kiegyezést a nemzetek is felhasználták előnyök szerzésére. Miért is maradtak volna <">k hátra az általános osztozkodásban ? miért ne fizettették volna meg szavazataikat? Elintézték első sorban a magyarok s a részek ') Orsz. Emi. VIII. 125. 1. B) Ugyanott 492. 1.
