Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok
16;50. DECZ. '20—29. 151 sággal és tökélletes szentséggel áldassék meg, liogy szegény hazánknak mostani szép tündökfő békessége sok üdőkig Nagyságoddal egyetemben megmaradhasson és virágozhassék. Ezek után kegyelmes urunk, egy szível s akarattal választott fejedelmünk, noha az mi menybéli istenünk az mi bódog üdvözült kegyelmes urunkat fejedelmünket ezelőtt esztendővel ez árnyék világból kiszóllítván megszomorított vala mindnyájunkat: mindazonáltal azon menybéli istenünk, mivel sok külömb-külömbféle változások után is mostan nagyságodat minékünk fényes napunkká csillagunkká tötte és változtatta, ha sok ezer szánk és megannyi nyelvünk volna is, még is az úristennek elég hálákat adni nem tudnánk. Mindazonáltal amaz mondás szerint, in magnis et voluisse sat est, ő felségének mint kegyelmes istenünknek ilyen nagy véghetetlen kegyelmességéért méltó hálákat adván, áldott és szent légyen dicsőséges nagy nefe ; ma Nagyságod minékünk mint Salamon és Ezechias adatott fejedelmül. Szűbéli nagy fohászkodásunkkal kérvén ő szent felségét, hogy az miképpen ezeket az szent királyokat megáldotta volt lelki bölcsességgel, Nagyságodat is áldja, szentelje meg bölcseségnek, igasságnak és vitéz bátorságnak lelkével, és minden helyeken tündököltesse jó hírrel névvel, szegény hazánknak pedig egész három nemzetül örökös megmaradására. Megemlékezünk arról is kegyelmes urunk, bogy ez elmúlt segesvári gyűlésünkben Nagyságodat fejedelmünkké választván, bizonyos főúri és nemes renden való követinket solenniter legálván Nagyságodhoz Váróddá, néminémü bizonyos conditiókat is küldvén ő nagyságoktól és kegyelmektől Nagyságodhoz, melyeket Nagyságod kegyelmesen acceptálván, azokat in fiituram rei memóriám akarók verbotenus ez articulusinkban inserálni; mely conditiók rend szerént így következnek. Articuliet conditiones universorum procerura, magnatum, et o r d i n u m t r i u m n a t i onum regni T r ans sy 1 vaniae et partium Hungáriáé eisdemannexarum, quibusjam e 1 ectus p r i n c e p s dominus dominus noster dementissimusDeibenignatesuum principatum teuere atque tue rí debeat. I.. Mivel az előbbeni kegyelmes urunk teljességgel az mi megmaradásunkért és szegény hazánknak veszedelmének eltávoztatásáért, igaz keresztyéni indúlatjából (magát igen meg-