Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

in praescripta justa causa. E converso, hogyha gubernátor uram is ő felsége ellen valamit igyekeznék vagy személye, vagy méltósága, vagy fejedelemsége ellen, favort csinálna affelől, vagy ő felsége és ország szolgáival, vagy egyebekkel, tanács és ország híre nélkül, fegyvert hozna maga mellé vagy gyűlésben. vagy azonkívül, eo facto tisztitűi priválva légyen, és senki gubernátorának ne agnoscálja, hanem aszszonyunk ő felsége mellett tartozzék insurgálni mind az három nemzet, és fejedelmi állapatjában megoltalmazni; azután az ország kereshesse törvénynyel suis módis. Hasonlóképpen egyéb rendek közül is senki magának ártalmas favort ne csináljon se vitézlő nép, se egyéb statusok között. Ha pediglen az mi kegyelmes aszszonyunk ő felsége az elébbeni és mostani conditiók ellen cselekednék, gubernátor uram ő nagysága egész tanácscsal együtt fegyenlő akaratbúi ideinkorán admoneálja ő felségét, s ha az admonitio után ugyan nem supersedeálna az conditiók ellen való eselekedetitől, gubernátor uram az egész tanács tetszéséből, etiam contradicente principe, mindjárást generalis diaetát publicáltasson, és ott az articulusoknak transgressióját az országnak megmutogatván, országúi, három nemzetül az ő felsége hűségétől absolutusok légyenek compert.a rei veritate. Viszontag, ha gubernátor uram ő nagysága is az conditiók ellen cselekednék, asszonyunk ő felsége az egész tanácscsal együtt gubernátor uramat idejénkorán admoneálja, és ha az admonitio után nem supersedeálna ő nagysága is az conditiók ellen való cselekedetektől, az fejedelemaszszony ő felsége az egész tanács tetszéséből mindjárást publicáltasson generalis diaetát, és ott az articulusoknak transgressióját az országnak megmutogatván, ex unanimi consensu doniinorum regnicolarum légyen az ő nagysága privatiója comperta rei veritate, Articvlvs III. Seu conditiones pro parte serenissimae principis. Senkinek ő felsége, gubernátor és tanács hire nélkül, se jószágot, se derekas summát az ország közönséges jövedelméből, se dézmát, se jószágoknak adaját, se arendáját jószágának ne adja, se ne relaxálja, se tiszteket gubernátor és tanács híre nélkül és kedvek ellen ne adjon ő felsége se vitézlő rend közé, se egyebüvé. Ha kiknek jószága adaját, arendáját relaxálta volna, és dézmálcafTeladott volna, vagy dézmásságot conferált volna vita durante, annak felette fi sc ale bonumat adott volna: azok mindenek penitus cassáltassanak, az melyek gubernátor és tanács hire nélkül löttenek. Ha pedig ezután is adna, hiti kötelessége alatt cancellarius uram, vagy ő kegyelme ott nem lévén secretarius ne subscribálja, és gubErdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 8