Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

méltóságban lévőket is fel szokták háborítani, respublikákat, fejedelemségeket, az ő nyughatatlanságokkal fundi tus ever­tálni; mely mostan is szegény édes hazánkban felette igen kezdvén pullulálni, elannyira, hogy ha az mindenható felséges bölcs Isten ingyen való kegyelmességéből nem remediálta volna dolgunkat, szegény hazánknak kicsin respiratiója, mostani szép csendessége, utolsó veszedelemre következhetett volna : az mint azért Felséged is int kegyelmesen propositiójában az olyan nyughatatlan elméjű embereknek kikeresésére, és az csendes békességben megmaradásunkra való modalitásoknak feltalálására, Felségeknek alázatossan megszolgáljuk. Mi is azért egész országúi, bárom nemzetül, egyenlő akaratbúi az mostani felháborodott állapatnak complanálására generalis gyűlésünkben ez néhány alább megirt modalitásokat és condi­tiókat csináltuk, végeztük; kiket observáltatni is kívánunk. Articvlvs I. De amnystia. Valaminémű idegenkedések és akármi okbúl származott diffidentiák az mi kegyelmes aszszonyunk ő felsége és guber­nátor urunk ő nagysága között lőttek hazájának megmaradá­sára nézve, azok penitus in toto sopiáltassanak, és teljességgel kivettessenek mind ő felségének, mind ő nagyságának szívek­ből, és omnium rerum oblivio és amnystia légyen ő felsége s ő nagysága között. Ezután pedig, ha valaki valamit mondana vagy írna, mely valami diffidentiára okot adna mind ő felségé­nek és ő nagyságának, azt tartozzék ő felsége mindjárást meg­jelenteni gubernátor uramnak és tanácsinak, azonképpen ő nagysága is ő felségének s az tanácsnak, és kedvezés nélkül allele delator büntettessék meg kemény büntetéssel. Az vitézlő rendek között is az amnystia a szerént meglegyen. Ha pedig ő felsége meg nem jelentené, mindjárást az conditiók ellen impingálni láttassék; hasonlóképpen gubernátor uram is azon poenának subiciálni, melyeket ez alatt megirtunk. Afféle dela­tor pedig in notam perpetuae infidelitatis incurráljon, proce­dálván affélék ellen suis módis. Articvlvs II. De modo securitatis. Ha ő felsége gubernátor uramnak vagy személye, vagy élete, vagy állapatja ellen valamit cselekedni igyekeznék vagy mással cselekedtetnék, vagy titkon, vagy nyilván, eo facto com­perta rei veritate mindenek absolutusok légyenek az ő felsége hűségétűi, úgymint ki az ország végezéséhez nem tartotta ma­gát, és ő nagysága mellett tartozzék insurgálni mind az három nemzet, és állapatjában megoltalmazni magunk igéreti szerént

Next

/
Oldalképek
Tartalom