Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

nyörgünk azért Nagyságtoknak és tü Kegyelmeteknek az Istenért, tőlünk violenter occupált templomunk restituáltassék papi házával és religióknak liberum exercitiumával együtt, melyet Írasson articulusban is az nemes ország. Mü készek vagyunk iuxta contenta articulorum az más valláson lévő atyafiakkal együtt auditóriumot építeni számokra, és ők is tartsanak külön praedicatort önnön magoknak. Az Nagyságtok és tü Kegyelmetek ezbeli méltó nagy igazságunkhoz megmutatandó kegyes jóakaratját fejenként megszolgáljuk Nagyságtoknak és tü Kegyelmeteknek, és Isten is megáldja Nagyságtokat és tü Kegyelmeteket érette. P. S. Ezt is akarók Nagyságtoknak és tü Kegyelmeteknek értésére adni alázatoson, hogy mivel nem volt parochialis házunk, hol papot tarthattunk volna, csak háznál kelletett papot tartanunk; egy Mihály barátot tartván, megfogták, fogva hurczolták, vonták, úgy bocsátták el is, hogy onnan elmenjen, tovább ott ne lakjék, el is méne, minthogy ott tovább nem lakhaték. Hátirat: Az közönséges igazság és az ország articulusa azt mutatván, tovább annál nem mehetünk, hanem az hul maior pars mely valláson vagyon, azénak kell lenni az templumnak is, az másfélének egyenlőképpen kell auditóriumot építeni. Ennek eligazítására mind az négy recepta religióbúl legyenek rendelve commissariusok, Ex consilio 14. Febr. 1630. Eredetije néhai Hilibi Gál László gyűjteményében (

Chartophylac. Tom. XVII. Nro. 25.) VII. 1630. jún. 21. lbrányi Rákóczynak : Csáky fondorlatairól tudósítja. Szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak az úristen Nagyságodat sok jó szerencsékkel, jó egészséggel látogassa, mind az Nagyságod igaz jóakaróival egyetemben. Ez mostani Nagyságodnak való írásomat semmiképen el nem akarám mulatni, noha bizony sok okokra nézve igen titokban vagyon némely része. Minthogy tudom, hogy az úristen Nagyságodat iliúságitól fogván mind ez óráig, s tudom, ezután is megáldotta az igaz tökéletes tiszta szívvel hazájához, nemzetéhez, az ki legnagyobb vallásához való szeretetivei és jó indulatjával, minthogy penig mostan akarják felvetni nemzetünknek, hazánknak, vallásunknak, veszedelmének fundamentomát, oly csudálatos practika által való indulatot tanáltanak fel benne: az fejedelemasszony Tokajt és Munkácsot Csáky Istvánnak adta. Mun-