Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. máj. 1— 23. Kolosvári országgyűlés

I. Bethlen a nickolsburgi békét Szakolczán jan. 6-án. Ferdinánd Bécs jan. 7-én írták alá. Ugyanitt írta alá a császár az átengedett vármegyék számára kiállított diplomát, s a másikat, melylyel a fejedelemnek, lia birtokaitól megfosztatnék, cseh uradalmakat igér kárpótlásul. 2) Itt állíttatott ki valószínűleg az amnestia levél is, mely mindazoknak, kik Bethlent támadásában segítették, teljes büntetésmentességet biztosított — de melyet ez legnagyobb visszatetszéssel fogadott mert abban, s nem oknélkül méltóságának sérelmét látta. 3) Xem ilyen békéről álmodott ő, midőn 1619-ben kardot kötött oldalára: az kényszerűség műve volt, leginkább — mint Bethlen hivé — a magyarországi urak elpártolása által előidézve, kikre ezért, s leginkább azokra, kik erős hittel voltak e tervek keresztülvitelében vele közreműködni kötelesek,

4) élete végéig tartó haragot őrzött meg szívében. Az a végczél a szétdarabolt magyar korona egyesítése volt, s midőn a helyett még a már elért királyi czimről is le kellett mondania, s a kezénél levő koronát is vissza kellett adnia — sovány kárpótlásnak tekintette azt, hogy lényegében annyit kapott, ') Miller Principatus Gabr. Bethlen I. 270. 2) Adalékok Betlen Gr. szövetkezéseinek történetéhez 31.1. 3) Még évek múlva is (pl. 1627-ben) gyalázatosnak nevezi. Még lappang. De az 1626-iki mintájára állíttatott ki. Lényegesen az lehetett tartalma, mi a statusoknak engedett diploma 2-ik pontjában említtetik. 4) Közölve az Adalékok 21. 1. Főként. Szécliyre haragudott: kit a császár Eozsnyóval akart jutalmazni, mit Bethlen a legliatározattabban ellenzett. Bethlen Pol. Lev. 368. »Intsétek — írá 1622. jan. 9. — ne vesződjék mégis énvelem, mert Isten úgy idvezitsen az ebeknek vagdaltatom.« U. o. 365. 1.