Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Függelék

váljon ki segít meg minket hasonló nyavalyánkban, avagy ki fogad be csak házában is, ha ki megmaradván közzűlünk, avagy gyermekink közzül feléjek folyamna ? Oztán hiszem könnyebb egymás segítségével valamire igyekeznünk, hogysem magunknak szakadván csak, arra sem érkeznünk, hogy magunkat megtartsuk. Az is jobb, hogy akkor mozdúljunk meg, mikor egyebek kívánnak mellettek bennünket, hogysem magunk kínáljuk, mikor nem kellünk, másnak magunkat. De az, ki talán legnagyúbb dolog, az szükség is kénszerit erre bennünket, hogy látván az nagy reánk való nehézséget, sok hozzánk való kedvetlenségeket, sok ellenünk való szándékokat, idején arrúl gondolkodjunk, mint maradhassunk meg ellenek. Bizonnyal mondják azt minden rendbeli emberek, magunkfélék, szomszédságbéliek, idegenek, sőt még sokan ő közzülök is, hogy semmi úton többé hozzájok nem bízhatunk, semmivel egyébbel meg nem elégesznek utolsó romlásunknál, kinek immár alkalmas jelei meg is látszanak, mind abbúl, a mit a tatár ez minapiban Bihar vármegyében és egyebütt is az ide való birodalomban cselekedik s mind abból, hogy bizonnyal hirdetik mindenfelől, hogy ugyanazon tatár visszajöttében rajtok akar lenni, sőt hogy ugyan rajtunk akarna telelni is, kinél mi lehetne nyilvábban való veszedelmünkre ? Ha azért ezeket megtekintjük, félő s igen félő, hogy ha szintén el akarná is Kegtek azt kerülni, hogy beléjek ne vesznétek, ő magok fognak okot reá adni, hogy akaratotok ellen is belíek veszszetek, ki ha megtörténik, hova fogtok ozton, avagy kinek reménkettek ? Mindezekből s több ratiókbúl, kiket magátúl is meggondolhat Kgtek. megláthatja Kgtek miért kellenék Kgteknek az egyszer jól elkezdett dologban perseverálni, és most immár arrúl deliberálni, végezni ő ngával, mint lehessen elégséges Kegtek ez előttetek való dolgoknak gondviselésére, continuálására, elviselésére. Erre penig miértkogy kiváltképen ez két dolog kívántatik: a nép és pénz, ezt mind itt Kgtek között s mind egyebütt kell idején megkeresni és szerzeni. Az mi az itt való megkeresést nézi, abban ő nga requirálja Kgteket és inti is szeretettel, hogy minden méltó és illendő utakat megkeresvén Kgtek, azon legyen, mennél jobban és hasznosban succurálhasson Kgtek hazájának ilyen nagy sziikségéban, kiben talán jó azt követni Kgteknek, kik mind régi s mind mostani iídőkben sok nemzetségek követtenek, hogy egyéb haszontalan ruhára, öltözetre, ételre, italra való költségeket letévén, amputálván, mindeneket csak erre az szükségre fordítsunk, erre költsünk, annak felette nemcsak szegénységünket, hanem mi magunkat is és minden egyéb várasi és polgári rendeket is ittvalókat, idegeneket oly tereh viselésre erőltessük, kibül mindé-