Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Függelék
tatásokat, újobb-újobb levelek faluimra való küldözéseket és új óbban való foglalásokat és alattam való híveimre reájok ütéseket, keserves panaszolkodással adtam megérteni Hatalmasságodnak és az fénes portának. Hatalmasságodtúl mindenkor kegyelmes válaszom embereim által és Hatalmasságod parancsolati által ez volt, hogy erősen megparancsolta Hatalmasságod az végbeli szancsákhékeknek, hogy az én birodalmamhoz ne nyúljanak, újobb foglalástól megszűnjenek, újobb rablás, saczoltatás, kártétel az én birodalmomba Hatalmasságod után semmi ne essék. De hatalmas császár, nem tudom, mitől vagyon, látom, hogy meg nem szűnnek és keveset félnek az Hatalmasságod parancsolatjától, az ő magok hasznát nagyobbra becsülik. Könyörgök Hatalmasságodnak, kinél az egy Isten után több reménségem ez világon nincsen, adjon erős parancsolatot az végbeli uraknak, passáknak, szancsákoknak, ne nyúljanak az én birodalinomhoz és szűnjenek meg az szegénségnek kemény fenyegetésétől és újobb-újobb foglalásoktól; avagy Hatalmasságod örök kegyelmességéből, az hatalmas Istenért és az szent emlékezetű megholt hatalmas Szulimán császár hozzánk való kegyelmessége tekintetiért, kinek mind földön, mind mennyen szent emlékezete örökké megmaradjon, adjon határt, kit ez előtt is alázatosan egynihányszor kívántam Hatalmasságodtúl, hogy az török urak is értsék határokat és az kívől szünetlen való szertelenségeket ne késértsenek, kiből az földnek utolsó romlása, pusztulása és az szegény nyomorúlt kösségnek az nagy Istenre és Isten után Hatalmasságodra való kiáltása vagyon. Lehessek én is nyugodalmas szüntelen való panaszolkodástúl, Hatalmasságodat se kénszeríttessem panaszolkodásimmal megbántanom. Kit én Hatalmasságodnak teljes életembe vérem hullásával, sőt halálom szerencséjével is híven megakarok szolgálni, mint kegyelmes fejedelemnek. Erről kegyelmes választ várok Hatalmasságodtúl. Nyilván való újságokat ezt jelenthetem Hatalmasságodnak, hogy német királnak és az fejedelmeknek az imperiumba minémű gyűlések volt, immár elvégeztetett és az fejedelmek eloszlottak: de mit végeztek légyen, azt nem értem. Mikor az én emberem Békés Cáspár megjő, valamit érthetek, Hatalmasságodnak tudására adom. Datae ex Georgen 6. February. Anno 1571. Egykorú másolata Kolozsvár város levéltárában.
